Témaismertető
KoraHázi Szakmai Esték februári előadásán fenyegető témába mélyedünk! A bántalmazás, ezen belül is a gyermek bántalmazás elleni küzdelem nagy figyelmet érdemel. Beszélnünk kell róla! Tennünk kell ellene! A felmerülő kérdések: Mit tehetünk, mit kell tennünk és a hogyan kell tennünk?
Vázlatpontokban az előadásról, amiről szó lesz:
-
Első részben:
- Bántalmazás
- Agresszió-bántalmatás
- Fogalmak tisztázása
- Veszélyeztetés, elhanyagolás
- Családon belüli erőszak
- A bántalmazó személyiségjegyei
- Gyermek bántalmazás
- A gyermekbántalmazás és a családon belüli erőszak kapcsolata
- A gyermekvédelmi jelzőrendszer tagjainak feladata, kötelezettsége
-
Második részben:
- Együttműködő kommunikáció szintjei
- Másik meghallgatása
- Visszajelzés kérése
Néhány bevezető gondolat:
Bántalmazásról
Sajnos nem telik el úgy hét, hogy ne hallhassunk bántalmazásról szóló híreket! Nincs olyan ember,
akit ne háborítani fel, ha ilyenről hall és ne keltene felfokozott érzelmi hangulatot, vélemény megfogalmazást, ha az elszenvedő egy kiskorú gyermek!
Fogalmak tisztázása
A gyermekek ellen elkövetett bántalmazásnak igen széles palettája van. Amikor a gyermekek elleni erőszakról beszélünk, akkor két nagy csoportot szükséges meghatározni: az elhanyagolást, illetve a bántalmazást.
Ha egy tökéletes egységes megfogalmazást szeretnénk, hogy mit is értünk gyermekbántalmazás alatt, a WHO által is használt gyermekbántalmazás definíciót érdemes megismerni:
?A gyermek bántalmazása és elhanyagolása (rossz bánásmód) magában foglalja a fizikai és/vagy érzelmi rossz bánásmód, a szexuális visszaélés, az elhanyagolás vagy hanyag bánásmód, a kereskedelmi vagy egyéb kizsákmányolás minden formáját, mely a gyermek egészségének, túlélésének, fejlődésének vagy méltóságának tényleges vagy potenciális sérelmét eredményezi egy olyan kapcsolat keretében, amely a felelősségen, bizalmon vagy hatalmon alapul.?
Családon belüli erőszak
Az elmúlt években a társadalmi érdeklődés középpontjába kerültek azok a személy elleni bűncselekmények, amelyek az egymással szoros fizikai, érzelmi, anyagi, jogi kapcsolatban, egyfajta ?együttélési kényszerben? élő személyek között, a magánszférában valósulnak meg. Az intézményes beavatkozás korlátozott lehetőségei, a bántalmazást elszenvedők fokozottan kiszolgáltatott helyzete megnehezíti az ilyen cselekményekkel szembeni fellépést.
A családon belüli erőszak, a gyermekbántalmazás fogalmának meghatározása igen nehéz feladat.
Joggal merül fel a kérdés, van-e egyáltalán általánosan elfogadható fogalom?
Szükség van- e szakmaspecifikus meghatározásra?
Egy tettet a szándékosság vagy a ténylegesen okozott kár alapján kell-e megítélni? ? ezek a kérdések folyamatosan jelenlévő dilemmákra utalnak.
A bántalmazó személyiségjegyei
Minden bizonnyal sokféle tapasztalatunk, képünk van arról, hogy nagyon sokféle nevelési stílusú szülő van.
A gyermekét bántalmazó szülővel kapcsolatban érdemes kiemelni, hogy gyakran gyermeküket rossznak, engedetlennek, kezelhetetlennek, követelőzőnek, ostobának és butának látják, ezáltal egyfajta magyarázatot (ideológiát) is készítenek ahhoz, hogy miért is kell a gyermeküket ? gyakran igen durván ? fegyelmezni (?Folyamatosan szemtelenkedik ez a gyerek, valahogy csak meg kell nevelni?).
A gyermekbántalmazás tünetei és következményei
A bántalmazott gyerekek felismerésében sokat segíthet az, hogyha tisztában vagyunk a bántalmazás tüneteivel és következményeivel (a következmények egyben tünetként is értelmezhetőek). Itt nemcsak a jól látható testi tünetekre kell gondolnunk, hanem a kevésbé egyértelmű jelekre.
Mit tegyek, ha bántalmazott gyermekkel találkozok?
Biztos egyetértünk abba, hogy mindenki feladata ? függetlenül, attól hogy a gyermekkel és a családdal találkozó védőnő, pedagógus vagy a családot ismerő szomszéd vagyok-e ? tennem kell a látókörömbe kerülő gyermekbántalmazás ellen!
A gyermekvédelmi jelzőrendszer tagjainak viszont feladata, kötelezettsége jelezni, ha bármely gyermeknél olyan jeleket fedez fel, vagy olyan esemény jut tudomására, mely alapján alaposan feltehető, hogy a gyermek családon belüli erőszak sértettje vagy közvetett sértettje.
Tisztában vagyunk vele, hogy ez nem egy egyszerű feladat!
A KoraHázi Szakmai Este folytatásában ehhez a nehéz helyzethez próbálunk segítséget, mankót nyújtani és hallgathatunk az erőszakmentes/együttműködő kommunikációról.
Beszélgetünk:
Kapcsolatteremtés szívvel, szóval:
Az együttműködés nyelve.
Hogyan lehetséges úgy kiállni saját érdekeinkért, hogy közben tekintettel vagyunk másokéra is.
A nemet mondás és a köszönetnyilvánítás művészete.
Kapcsolódás önmagunkkal.
Hasznos szakirodalom a fenti témából:
Babity Mária: A gyermekbántalmazás felismerése, megelőzése és kezelése http://www.ejf.hu/hefop/jegyzetek/gyermekbantalmazas_megelozes_kezeles.pdf
Hegedűs Judit (2008):
Hogyan ismerjem fel a gyermekbántalmazást? Együtt a Gyermekvédelemben, 7. szám 4-5. p.
Hegedűs Judit – Pintyi Zoltán (2008): A gyermekbántalmazásról röviden pedagógusoknak.
Herczog Mária, Kovács Zsuzsanna (2004): A gyermekbántalmazás és elhanyagolás megelőzése, kezelése és felismerése. MAVE, Budapest.
Herczog Mária (2007): Gyermekbántalmazás. CompLex Kiadó, Budapest.
Herman, J. (2003): Trauma és gyógyulás. Az erőszak és hatása a családon belüli bántalmazástól a politikai terrorig. Háttér Ki-adó, Budapest.
Kézikönyv a gyermekjóléti szolgáltatást nyújtók számára a gyermekekkel szembeni rossz bánásmóddal kapcsolatos esetek ellátáshoz és kezeléshez. Budapest, 2006.
http://www.okm.gov.hu/letolt/kozokt/bantalmazas_kezikonyv_080409.pdf
Módszertani füzet A gyermekvédelmi feladatot ellátó szervek szerepe és felelőssége a gyermekbántalmazás és elhanyagolás megelőzésére és kezelésére. Budapest, 2004.
Ranschburg Jenő (2006): A meghitt erőszak. Saxum Kiadó Bt., Budapest.
Révész György (2004): Szül?i bánásmód ? gyermekbántalmazás. Új Mandátum Könyvkiadó, Budapest. Összefogás a családon belüli erőszak ellen http://www.irm.gov.hu/csaladonbelul/
Spronz Júlia (2008): Mit tegyek, ha bántalmazott gyerekkel találkozok? Együtt a Gyermekvédelemben, 7. szám 6-7. p.