Sára története igen rövid… 24. héten elérkezettnek látta az időt, hogy megszülessen. Születése egyben halála is volt.
“Nagyon szeretem a Lányom. Ha Rá gondolok, határtalan melegséget és megnyugvást érzek. Az egész világ jóságát. De a szívem közben elszorul, a szemeim megtelnek könnyekkel … ezek a fájdalom jelei. Nagyon fáj…, fáj a hiánya. Fáj a jövőtlenség gondolata, amit maga után hagyott. Meg akarom Őt őrizni és tovább adni a világnak! ” Sárához. Bejegyzés 09.28. szerda
Annyira szeretlek! Kis Angyalkám!