Enni vagy nem lenni? – Szakmai Nap 2019

A “Korán érkeztem” Közhasznú Egyesület a Koraszülött Gyermekekért és Családjukért tisztelettel meghívja Önt és Kollégáit a
“Koraszülöttek Világnapja 2019″ alkalmából megrendezésre kerülő SZAKMAI NAPJÁRA!
Időpont: 2019. november 28. csütörtök 9,00- 15,30 óra
Helyszín: Apáczai Csere János Művelődési Központ – 8900 Zalaegerszeg, Apáczai tér 5.
Szakmai nap témája: Enni vagy nem lenni?
Rendezvény fővédnöke:
Balaicz Zoltán Zalaegerszeg Megyei Jogú Város polgármestere
Rendezvény szakmai védnökei:
Gellén Melinda Zala Megyei Pedagógiai Szakszolgálat főigazgatója
Földvári Nagy Zsuzsanna Koraszülöttekért Országos Egyesület elnöke
Szakmai Nap programja:
9,00 – 9,30 Regisztráció
9,30- 10,00 Köszöntők
10,00- 13,00 Előadás: Enni vagy nem lenni?
Befogadás-elengedés. Reguláció – önszabályozás-kialakulása és elakadásai az alvás, evés, ürítés folyamatában
Előadó: Molnár Judit Eszter klinikai szakpszichológussal, kiképző pszichoterapeuta, jungi analitikus pszichoterapeuta
Az elmúlt években a regulációs zavarok gyakorisága drámai mértékben megnőtt. Az elemi életfunkciók önszabályozása az újszülöttkortól kezdve természetes ívben alakul-, ha a körülmények ezt biztosítják.
Mi zökkenti ki ezt a természetes folyamatot? Miért utasítja el az evést egy szomatikusan egészséges csecsemő? A hibás környezeti ? családi és szakmai elvárások, megoldási módok hogyan hatnak s mélyítik az elakadásokat? Súlygyarapodás leállása, álometetés, pépes ételnél való elakadás, a szonda és a PEG hosszú és rövidtávú negatív hatásainak elemzésével érthetőbbé válik a probléma eredete.
A megnyugtatás, az alvás s a székletvisszatartás (illetve csak pelenkába ürítés) nehézségeinek áttekintésével érintjük az előadásban az önszabályozási elakadások teljes spektrumát. A segítő beavatkozás a kapcsolati s a gondozói gyakorlatból fakadó nehézségekre is megoldásokat kínál. Valamennyi témánál esetismertetések teszik ?fogyaszthatóbbá? az elméleti ismereteket.
13,00- 13,45 Büfé ebéd
13,45- 15,30 Műhelyfoglalkozások
Figyelem: Jelentkezéskor kérjük a témaválasztást! A műhelyfoglalkozásokon a részvételi létszám korlátozott, jelentkezés sorrendjében történik.
A Szakmai Nap regisztrációhoz kötött (megadott Jelentkezési lapon vagy https://forms.gle/LCr1Ch5ZSfTqHdZT9 ) ingyenes program!
Műhelyfoglalkozások:
Műhely1: Pelenkán innen és túl a XXI. században ? egy legújabbkori regulációs zavarról
Vezeti: Molnár Judit Eszter klinikai szakpszichológussal, kiképző pszichoterapeuta, jungi analitikus pszichoterapeuta
Az elmúlt évtizedben mind gyakoribbá váló jelenség, hogy a székletürítés szabályozása kialakul ugyan 2-3 éves korban, ám továbbra is kizárólag pelenkában történik. Praxisomban, miként korosztállyal foglalkozó kollégáknál is tipikusan, mind gyakrabban találkozom 4, 5, 6 éves gyermekekkel, akinek ez a székletürítés egyetlen lehetséges módja. ?Eszköz? hiányában akár hetes, tíznapos székletvisszatartás következik. A krónikus obstipáció szomatikus és szomatopszichés következményei egyre súlyosabbá válnak.
Az előadás leírja és értelmezi a viselkedés jellegzetességeit (pl. állvakakilás). Sorra veszi az elakadásban szerepet játszó okokat.
Milyen következményekkel járt az eldobható nadrágpelenka elhúzódó használata a korábbi szoktatási gyakorlatra? A születésélmény, a kitolási szakasz nehézsége ill. hiánya hogyan kapcsolódik a székletürítéshez?
Az ürítésreguláció fejlődéslélektanilag optimális idejének elmulasztása nehézséget okoz. Hogyan jelennek meg és hatnak a szülők saját anális korszakára rétegzett tapasztalatai (indulatszabályozás, kényszeres tendenciák, maszat, rituálék)? Mi tartja fenn a csecsemőkori regressziót a székletürítésben? A jelenség bizarr, az érintett családokban és a szakemberekben egyaránt erős érzelmeket kelt (szégyen, tehetetlenség, düh, rettegés).
Áttekintjük a prevenciós lehetőségeket és a továbblépés, a gyógyulás módjait. Szülő-csecsemő pszichoterápiás gyakorlatom ezen a területen a kisdedkoron túl is eredménnyel használható, a kapcsolati tér gyógyító.
Kulcsszavak: székletürítési problémák, obstipáció, pszichoterápia
Létszám keret: 25 fő
Műhely2: Etetni és etetve lenni. Váltópontok, az elakadás és továbblendülés kulcs kérdései
Vezeti: Lengyel Anna pedagógus, perinatális szaktanácsadó
A műhelymunkán résztvevők sajátélmény gyakorlat keretén belül tapasztalatot szerezhetnek az evés fejlődésében mérföldköveket jelentő fordulópontok jelentőségéről 0-5 éves kor közötti gyermekek esetén, az ezeknél jelentkező elakadási és tovább haladási lehetőségekről. Beszélünk arról és át is éljük azt, milyen nehezítettséget élnek át azok a gyermekek és szüleik, ahol a gyermek fejlődése lassabban halad vagy esetleg sajátos ütemű. Kitérünk a gyakran alkalmazott szülői/szakemberi működésmódokról, és azok hatásáról az evés fejlődésére.
A műhelymunka célja, hogy a családokkal dolgozó szakemberek nagyobb empátiával tudjanak a hozzájuk evésgondokkal érkező családok felé fordulni.
Létszám keret: 25 fő
Műhely3: Családi titkok: Soványra-kövérre etetés
Vezeti: Takács Borbála tanár, pszichológus
Az evészavarban megnyilvánuló megoldatlan családi traumák-krízisek továbbadásának mintázatai. Milyen hatása lehet a családi tudattalanban jelenlévő feldolgozatlan traumáknak?
Milyen összefüggésben áll mindez a családi rendszeren belül a gyermekek étkezésére, étkezési zavaraira? Miért éppen mi? Ki a hibás?
Tünetek-okok-következmények és megoldások esetvignettákon keresztül.
Érintett korosztály: kisgyermekkor, serdülőkor
Kulcsszavak: evészavar gyermekkori gyökerei, anorexia nervosa, bulimia nervosa, túlevéses zavarok, serdülőkor, esetvignetták bemutatása
Létszám keret: 25 fő
Műhely4: Új utak a szülő-szakember kommunikációban–>online platformok
Vezeti: Földvári Nagy Zsuzsanna tréner, esélyegyenlőségi szakember, KORE elnöke
Új kommunikációs csatorna a fb csoport. Szakemberek az érintett szülői csoportokban.
Releváns tudást, tapasztalatot lehet – e szerezni social media felületeken?
Miben segít bennünket a Facebook, hogyan kommunikáljunk ezeken a felületeken?
Létszám keret: 20 fő
Műhely5: Hordozás, mint biológiai norma
Vezetik: Bauerné Bódi Evelin és Török Renáta hordozási tanácsadók
Amikor egy kisbaba megszületik evolúciós igénye, hogy karunkban hordozzuk.
A csecsemő olyan reflexekkel születik, aki azt várja édesanyjától, hogy megélhesse a testkontaktust.
Hogyan alakult a hordozás évmilliók alatt és az elmúlt 100 évben?
Milyen előnyök származnak a testkontaktus megéléséből a csecsemő, család és a társadalom tükrében? Mi történik, ha gyermekeink nem kapják meg a testközelséget?
A hordozott a csecsemő gátolt a szabad mozgásban? Milyen szempontok mentén lehet hordozni eszközben biztonságosan és egészségesen?
A 1.5 órás műhelymunka során áttekintés kaphat a fenti kérdésekre valamint igény szerint gyakorlatban is megtapasztalható demo baba segítségével a babahordozás eszközben.
Létszám keret: 10 fő
Bővebb információ és regisztráció:
Bognárné Bengő Hajnalka
+36 30/2188-684