Ki jogosult a családi adókedvezmény érvényesítésére?
– az a magánszemély, aki gyermekére tekintettel a családok támogatásáról szóló törvény szerint családi pótlékra jogosult,
– a várandós nő és vele közös háztartásban élő házastársa;
– a családi pótlékra saját jogán jogosult gyermek (személy);
– a rokkantsági járadékban részesülő magánszemély.
A családi pótlékra saját jogán jogosult, valamint a rokkantsági járadékban részesülő személy saját maga jogosult a kedvezmény érvényesítésére vagy a vele közös háztartásban élő magánszemélyek közül egy ? a döntésük szerinti ? minősül jogosultnak.
Ki nem veheti igénybe a családi kedvezményt?
Az a magánszemély, aki a családi pótlékot
– vagyonkezelői joggal felruházott gyámként,
– vagyonkezelő eseti gondnokként a gyermekotthonban, a javítóintézetben nevelt vagy a büntetés-végrehajtási intézetben lévő, gyermekvédelmi gondoskodás alatt álló gyermekre (személyre) tekintettel,
– szociális intézmény vezetőjeként, az intézményben elhelyezett gyermekre (személyre) tekintettel kapja.
Ki után jár a családi kedvezmény?
A családi kedvezmény a kedvezményezett eltartott után jár.
Kit tekintünk kedvezményezett eltartottnak?
Kedvezményezett eltartott
– az, akire tekintettel a családok támogatásáról szóló törvény szerint családi pótlékot folyósítanak,
– a magzat a várandósság időszakában (fogantatásának 91. napjától megszületéséig),
– az, aki a családi pótlékra saját jogán jogosult,
– a rokkantsági járadékban részesülő magánszemély.
Milyen mértékű a családi kedvezmény, s hogy állapítják meg a kedvezmény összegét?
A korábbi évek gyakorlatától eltérően a családi kedvezmény nem a fizetendő adó összegét, hanem az adóelőleg megállapítását megelőzően, a magánszemély összevont adóalapját csökkenti. (Az összevont adóalap a nem önálló tevékenységből – pl. munkaviszonyból -, az önálló tevékenységből – pl. megbízási jogviszonyból – származó jövedelmek, valamint az Szja tv. szerinti egyéb jövedelmek adóalap-kiegészítéssel növelt összege, azaz az említett jövedelmek összegének 1,27-szerese.)
A családi kedvezmény ? az eltartottak lélekszámától függően ? kedvezményezett eltartottanként és jogosultsági hónaponként
– egy és kettő eltartott esetén 62.500 forint,
– három és minden további eltartott esetén 206.250 forint levonást jelent az adóalapból.
A kedvezmény érvényesítésével egy-két gyermek esetén gyermekenként 10.000 forinttal, három vagy több gyermek esetén gyermekenként 33.000,- forinttal csökkenhet a fizetendő adó.
Mitől függ a családi kedvezmény mértéke?
A családi kedvezmény mértéke az eltartottak számától függ.
A családi kedvezmény érvényesíthető mértékének megállapítása szempontjából kit tekintünk eltartottnak?
Eltartott
– a kedvezményezett eltartott,
– az, akit a családok támogatásáról szóló törvény szerint a családi pótlék összegének
megállapítása szempontjából figyelembe vesznek.
A családi pótlék összegének megállapítása szempontjából azt a vér szerinti, örökbe fogadott vagy nevelt gyermeket kell figyelembe venni, aki az igénylő háztartásában él és
– akire tekintettel a szülő, a nevelőszülő, a hivatásos nevelőszülő, a gyám családi pótlékra jogosult,
– aki közoktatási intézmény tanulója (jellemzően a 20. életévüket betöltött tanulók, akikre családi pótlékot már nem folyósítanak) vagy felsőoktatási intézményben első felsőfokú szakképzésben, első alapképzésben, első mesterképzésben vagy első egységes, osztatlan képzésben részt vevő hallgató és rendszeres jövedelemmel nem rendelkezik,
– aki a családi pótlékra saját jogán jogosult; vagy
– aki fogyatékosként szociális intézményi ellátásban részesül, feltéve, hogy őt a gyámhivatal nem vette átmeneti vagy tartós nevelésbe, és a családi pótlékot igénylő – a kormányrendeletben foglaltak szerint – vele kapcsolatot tart fenn.
Hogyan történik a családi kedvezmény mértékének megállapítása?
A családi kedvezmény megállapítása során megvizsgálják, hogy a jogosult családjában hány kedvezményezett, s hány, a családi pótlék összegének megállapítása szempontjából beszámítható gyermek él. Családi kedvezményt csak az után a gyermek után lehet érvényesíteni, aki után családi pótlékot folyósítanak, de a mértéket befolyásolja az eltartottak száma.
Például, ha a családban három gyermeket nevelnek, egy gyermek után folyósítanak családi pótlékot, a két nagyobb gyermek főiskolás, akkor ebben az esetben a család háromgyermekes családnak minősül, de csak egy gyermek után (aki után folyósítják a családi pótlékot) csökkenthető az adóalap a háromgyermekesekre megállapított mértékkel, 206.250,- forinttal, vagyis a család 33.000,- forinttal kevesebb adót fizet.
A családi kedvezmény érvényesítése szempontjából mi minősül jogosultsági hónapnak?
Jogosultsági hónap az a hónap
– amelyre tekintettel a családi pótlékot juttatják,
– amelyre tekintettel a rokkantsági járadékot folyósítják,
– amelyben a várandósság orvosi igazolása alapján a jogosultság legalább egy napig fennáll, kivéve azt a hónapot, amikor a megszületett gyermek után a családi pótlékra való jogosultság megnyílik.
A szülők megoszthatják-e a családi kedvezményt?
Igen, a családi kedvezményt az érvényesíthető összeg vagy a kedvezményezett eltartottak megosztásával a jogosultak közösen is érvényesíthetik, illetve a velük közös háztartásban élő házastárssal, élettárssal megoszthatják.
A családi kedvezmény megosztott érvényesítését a jogosultak már az adóelőleget megállapító munkáltatótól is kérhetik, ha az erről közös nyilatkozatot tesznek. (Az élettársak év közben csak a közös gyermekre tekintettel járó családi kedvezményt oszthatják meg, a magzat és az élettárs gyermeke után járó kedvezményt csak az adóbevallásban, munkáltatói adó-megállapításban vehetik megosztottan figyelembe.)
Melyek a családi kedvezmény érvényesítésének feltételei?
A családi kedvezmény érvényesítésének feltétele a magánszemély adóelőleg-levonáshoz, adóbevalláshoz vagy munkáltatói adó- megállapításhoz tett írásbeli nyilatkozata
– a jogosultságáról, magzat esetében a várandósságról,
– a családi kedvezmény megosztása esetén a megosztásról, amelyen fel kell tüntetnie ? a magzat kivételével ? minden eltartott (kedvezményezett eltartott) adóazonosító jelét, ennek hiányában természetes személyazonosító adatait, lakcímét, megosztás esetén a másik fél adóazonosító jelét is.
– a nyilatkozat a soron következő havi bérkifizetést megelőzően bármikor megtehető
– visszamenőlegesen, év közben a kedvezményt érvényesíteni nem lehet.
Családi Adókedvezmény
|
|
Adóalap-kedvezmény |
Adókedvezmény |
|
Legfeljebb két eltartott esetén |
|
|
|
1 gyermek után |
62 500 |
10 000 |
|
2 gyermek után |
125 000 |
20 000 |
|
Legalább három eltartott esetén |
|
|
|
1 gyermek után |
265 250 |
33 000 |
|
2 gyermek után |
412 500 |
66 000 |
|
3 gyermek után |
618 750 |
99 000 |
Forrás: Az Emberi Erőforrások Minisztériuma, Szociális és Családügyért Felelős Államtitkárság honlapján, az alábbi linken megtalálhatóak a 2014. évre vonatkozó tájékoztató kiadványok: http://csaladitudakozo.kormany.hu/