Apnoe: Az apnoe, a 20 mp-nél tovább tartó légzésszünet, légzés kimaradása (az apnoe az a jelenség, amikor a baba ?elfelejt? lélegzetet venni) és a bradycardia, a szívműködés csökkenése, különböző problémák, de mégis általában együtt jelentkeznek és elég gyakori jelenség az 1500 g alatti koraszülöttekben.
——————————————————————–
Koraszülöttek apnoéja
A koraszülöttek apnoéja 20 mp-nél tovább tartó légzésszünet.
A koraszülöttek apnoéja gyakran fordul elő az olyan koraszülöttek között, akik a 34. terhességi hét előtt születtek; gyakorisága és súlyossága az igen éretlen koraszülöttek között nagyobb. Ezekben az újszülöttekben a légzés szabályozásáért felelős agyterület (légzőközpont) még nem elég érett. Emiatt vannak olyan időszakok, amikor normálisan lélegzik az újszülött, és vannak olyanok, amikor légzést rövid szünetek szakítják meg. A nagyon pici koraszülöttekben apnoét okozhat a garat átmeneti elzáródása is a garatizmok csökkent tónusa vagy a nyak túlzott előrehajlása következtében; ezt obstruktív (elzáródás miatt kialakuló) apnoénak hívják. Idővel, ahogy a légzőközpont érik, ezek az epizódok egyre ritkábbak lesznek, majd a terminus (a szülés számított ideje) közelébe érve megszűnnek.
A koraszülöttekre rutinszerűen olyan monitort kapcsolnak, mely hangjelzéssel riaszt, ha a légzés hosszabb időre megszakad, vagy ha a szívfrekvencia lelassul. A légzésleállás, annak időtartamától függően, a vér oxigénszintjének a csökkenéséhez vezethet, mely a bőr kékes elszíneződését okozza (cianózis). Az alacsony véroxigén szint következtében lelassul a szívfrekvencia (bradikardia).
Az apnoe lehet valamilyen más betegség, pl. vérmérgezés (szepszis), alacsony vércukorszint (hipoglikémia) vagy lehűlés (hipotermia) tünete. Ezért, ha az apnoés epizódok gyakorisága megnő, az orvosnak meg kell vizsgálnia az újszülöttet, hogy kizárja ezeket a kórállapotokat.
Az apnoe kezelése a kiváltó októl függ. Ha a garat elzáródása okozza, az újszülöttet a hátára vagy az oldalára kell fektetni, és a fejét középállásba kell helyezni. Amennyiben az apnoés epizódok gyakorisága növekszik, különösen, ha cianózissal is jár, az újszülöttnek a légzőközpontot serkentő gyógyszert (pl. koffeint vagy aminofillint) adnak. Ha e kezelési módok nem akadályozzák meg a gyakori és súlyos apnoékat, a koraszülöttnek CPAP (folyamatos pozitív légúti nyomás) kezelésre vagy gépi légzéstámogatásra lehet szüksége.
Néhány héttel a szülés normálisan tervezett időpontja (terminus) előtt gyakorlatilag minden koraszülöttnél megszűnnek az apnoés epizódok. Néhány csecsemőt azonban még a tünetek teljes megszűnése előtt hazaadnak, és otthon monitorizálják őket; ez a gyakorlat azonban nem általánosan elfogadott. A koraszülöttek apnoéja és a hirtelen csecsemőhalál szindróma (sudden infant death syndrom – SIDS 
) között, mely utóbbi általában hónapokkal a megszületés után fordul elő, nincs bizonyított összefüggés. Ugyanakkor az sincs bizonyítva, hogy apnoe-monitorral az otthonába bocsátva egy csecsemőt, csökkenne a SIDS kockázata.
forrás: Dr.Info