A diszlexia a tanulási zavarok fogalomkörébe tartozó intelligenciaszinttől független olvasási és helyesírási gyengeséget jelent.
\r\n
Átlagosan intelligens gyermekek veleszületett vagy korai gyermekkorban szerzett képtelensége arra, hogy az olvasást és írást a szokott módon elsajátítsák.
\r\n
Meixner Ildikó szerint: ? A diszlexia viszonyfogalom: a gyermek, a vele szemben jogosan támasztott igények ellenére lényegesen elmarad az olvasás ? írás megtanulásában. ? Ez, azt is jelenti, hogy neki sokkalta több időre és gyakorlási anyagra van szüksége, mint egy átlagosan olvasó gyereknek.?
\r\n
A diszlexia okai megkésett idegrendszeri fejlődésre, illetve genetikai okokra, kromoszóma rendellenességre is visszavezethetők. A megkésett idegrendszeri fejlődés következménye a mozgáskoordináció, a figyelem, téri tájékozódás, beszédfejlődés zavara lesz.
\r\n
A diszlexia főbb tünetei:
\r\n
Óvodásoknál:
\r\n\r\n
Mozgás területén:\r\n
\r\n
A nagy- és finommozgás koordinációjának zavara vagy fejletlensége általában már az óvodáskorban feltűnik. A finommozgások fejlődésének egyik legdöntőbb szakasza a hatéves kor körüli időszak.
\r\nJellemző:\r\n
\r\n
- a motoros ügyetlenség, koordinálatlan nagy-és finommozgások,
\r\n
- \r\n
az egyensúly-érzékelés zavara és a bizonytalan testséma. A gyermek mozgása összerendezetlen, ügyetlen. Nem tud felmérni alapvető térbeli távolságokat, viszonyokat. Bonyolultabb mozgásformációkat nem képes pontosan végrehajtani. Gyakorta megbotlik, elesik.
\r\n
\r\n
- gyenge ritmusérzék
\r\n
\r\n
\r\nIrány és tájékozódás területén:\r\n
\r\n
\r\n
- \r\n
A téri tájékozódásban a saját test a kiindulópont, a gyermek saját térbeli helyzetének tudatosítása teszi lehetővé a fent?lent, jobb?bal irányok megkülönböztetését. Amennyiben ebben zavar keletkezik, nemcsak az olvasásban és írásban léphetnek fel problémák, hanem a számolási műveletek elsajátítása is nehézségekbe ütközhet.
\r\n
\r\n
- bizonytalan testséma: a gyerek nem tájékozódik megfelelően a saját testén. Nem tudja, milyen az, ha a bal lábát keresztbe teszi a jobb lába fölött. Hátát nem tudja homorítani-domborítani stb. Gyakori a kéz görcsössége, nem megfelelő tartása, a szabálytalan ceruzafogás.
\r\n
\r\n
\r\nBeszéd területén:\r\n
\r\n
\r\n
- Megkésett, akadályozott beszédfejlődés, elmosódott artikuláció, zöngétlenítés, szegényes, szűkös szókincs, beszédészlelés és beszédmegértés zavara is jellemző.
\r\n
\r\n
\r\n
\r\n
Általános iskolában:
\r\n\r\n
\r\n
Az óvodáskorban tapasztalt nagy – és finommotorika, ritmusérzék fejletlenség, térbeni tájékozódás bizonytalansága, beszédzavar mellett jelentkeznek azok a konkrét akadályok, amelyek tanulási nehézséget jelentenek a gyerekek számára.
\r\nOlvasásban:\r\n
\r\n
- Nehezen alakulnak ki a hang és betű közötti asszociációk, ezért gyakoriak a betűtévesztések, melyek főként a vizuális vagy fonetikai hasonlóság alapján jönnek létre. (f-t, a-e, f-v, k-g)
\r\n
- Nehezen tanulják meg a betűk összeolvasását.
\r\n
- Felcserélik a betűk sorrendjét, illetve az olvasás irányát: (le-el)
\r\n
- Betűket és szótagokat hagynak ki illetve toldanak be
\r\n
- Folyamatos olvasáskor, gyakran hibásan és lassan olvasnak, más ragokat olvasnak a szó végére
\r\n
- Komoly zavarok vannak az olvasott szöveg megértésében.
\r\n
\r\nÍrásban:\r\n
\r\n
Az írászavar tünetei közel azonosak az olvasásban tapasztaltakkal. Nehezen tájékozódnak a vonalközben, rossz a kézügyességük, helytelen a ceruzafogásuk, görcsös, darabos a vonalvezetésük.
\r\n
\r\n
\r\nTanulásban akadályozott tanulóink ugyan nem diszlexiások, de náluk a diszlexia veszélyeztető tényezők halmozottan fordulnak elő. Szinte mindegyikükre jellemző a nagymozgások koordinálatlansága, motoros ügyetlenség, szegényes, szűkös szókincs, hibás beszéd, térbeni, időbeni tájékozódás fejletlensége, érzékelési apparátus zavarai, figyelemzavar, hiperaktivitással, absztrahálási képesség elégtelensége, feladattudat-gyengeség.\r\n\r\nA diszlexia – prevenciós-és diszlexia – reedukációs terápia, és a diszlexia- prevenciós olvasástanítás bevezetése hazánkban Meixner Ildikó nevéhez kapcsolódik.\r\n\r\nA terápia legfontosabb elve a sokoldalú készségfejlesztés, az olvasás – és írástanítás előkészítése, az olvasási kedv felébresztése, majd ezek alapján az olvasás tanítása.\r\n
Az adaptációs időszak hosszú, két hónapig az óra nagy részét a játékos képességfejlesztés teszi ki, majd a betűtanítás következik. A játékos, tevékenykedtető készségfejlesztés azonban végigkíséri az egész olvasás és írástanítást.
\r\n
A Meixner ?módszer alapelvei:
\r\n\r\n
- \r\n
- Alaposan előkészíti az olvasás-írástanítást, az olvasástechnikai készségek alapos kidolgozása jellemzi.
- A betűtanításban fokozatosan, kis lépések szerint halad.
- Szótagoló, szintetikus módszer, és ez nagyon fontos a későbbi helyesírás fejlesztésénél.
- Alapja a hangoztatás és a fonémahallás fejlesztésére épülő betűtanítás, azaz a hármas asszociáció (látom ? hallom – mondom), minél tökéletesebb kialakítására törekszik.
- Megelőzi a homogén gátlás kialakulását ? az alakilag, fonetikailag hasonló betűket időben távol javasolja tanítani.
- Intenzíven fejleszti a tanulók aktív és passzív szókincsét.
- Sok mozgatható, manipulálható eszközt tartalmaz.
\r\n
\r\n
\r\n
\r\n
\r\n
\r\n
\r\n
\r\n
A terápia két fő részből áll: a képesség-, készségfejlesztésből, és az olvasástanításból.