2012 máj 10

Disz..disz…mi? Mit tehet a szülő?

Hétköznapi életünk során sohasem gondoljuk végig, hogy alaptevékenységeink: a járás, a beszéd, a számolás vagy az olvasás rendkívül bonyolult és összehangolt agyi, idegrendszeri tevékenységek. Hogy ezeket a legalapvetőbb cselekvéseinket sikeresen elvégezhessük, már csecsemőkortól fogva teljesen ép érzékelési, látási, tapintási, hallási feldolgozó rendszerekkel kell, rendelkezzünk.

Ha ezekben a folyamatokban a legcsekélyebb zavar is mutatkozik, már pici kortól fogva tanulási problémák jelentkeznek. Ezek közül a leggyakoribb ? és mára talán a legismertebb ? a diszlexia. A diszlexia fogalmát többféleképpen értelmezik. Sokan kizárólag az olvasás problémáját, zavarait tekintik annak. Mások az összes anyanyelvi készséghiányt a diszlexia kategóriájába sorolják: a folyékony, pontos és értő olvasás, írás és helyesírási készség elsajátításában jelentkező problémákat.

Lényegében diszlexiának nevezzük az olvasás és írás nehézségét. A diszlexia a tanulási zavarok fogalomkörébe tartozó intelligenciaszinttől független olvasási és helyesírási gyengeséget jelent. Diszlexiás az a gyermek, aki jó értelmi képességgel rendelkezik, azonban az általános iskolában átlagos idő alatt és az ott szokásos gyakorlás mellett nem tanul meg olvasni.

Az olvasás, az írás és a helyesírás zavarai (a diszlexia és a diszgráfia) szorosan összetartoznak. Olyan képességek fejletlenségére vonatkoznak, amelyek az írott szókép felismeréséhez, a szókép elemei (betűk) közötti kapcsolatok (sorrendiség) percepciójához, illetve a szókép írott megjelenítéséhez szükségesek. Az írás zavarai nem az írás külalakjára, hanem a szótest felépítésére vonatkoznak.

Mi okozza?

Oka lehet a beszédközpont szervi vagy működéses sérülése, mely elsősorban a látási, hallási ingerek felfogásának és azok kapcsolatainak zavarában jelentkezik. A sérülés bekövetkezhet a születés előtt, a szülés alatt vagy után is. Ennek oka lehet az anya terhesség alatti megbetegedése vagy veszélyeztetett terhesség, nehéz, elhúzódó vagy rohamos szülés, illetve szülés után hosszan tartó sárgaság, középfülgyulladás, agyhártyagyulladás. További oka lehet még az örökletesség is.

Időben észrevenni

Már ötéves korra kialakulnak azok az alapvető képességek, amelyek a későbbi olvasáshoz szükségesek: a térben való pontos tájékozódás, a hangok pontos megkülönböztetésének képessége, a jobb- vagy balkezesség, a fejlett vizuális és auditív memória, szótalálási képességek, sorozatok ismerése, mint a napok, évszakok vagy a hónapok. Sajnos a kisgyermekek 15-20 százaléka valamilyen tanulási nehézséggel küzd, s ez a szám évről évre nő. Régebben legfeljebb csak annyit mondtak a gyermekre, hogy figyelmetlen vagy buta, ma már egyre több az értő szakember, aki időben felismeri és kezelésre irányítja a gyermeket. A problémás gyerekek számának emelkedéséhez hozzájárul felgyorsult, különféle vizuális ingerek áradatát felvonultató, zajos élettempót, ami nem kedvez a beszédészlelésnek, a beszéd megtanulásának, a sok mesterséges eszköz, számítógép, videó hatását is. Ezek a modern környezeti ártalmak felerősítenek bizonyos örökölt tulajdonságokat, rombolják a gyermekek fejlődő idegrendszerét, gátolják az egészséges gondolkodás kialakulását.

Ma, a vizuális kultúra korában a gyerekek sokkal inkább vizuális képek alapján tájékozódnak, mintsem hallási ingerek alapján. Azaz a tévében lejátszott mesét nem a hallott szöveg alapján értik meg, hanem a képek sorozatából rakják össze a történetet. Korunkban a gyermekek mozgáskultúrája és életvitele jelentősen torzul: a városi kisméretű panellakásokban nincs elegendő tér a mozgásra, nem másznak fára, nem futnak eleget. Pedig az idegrendszer érésének alapja az egyes mozgásminták alapos begyakorlása. A családok életvitele ma rendkívüli iramban zajlik, nincs elegendő idő a közös együttlétekre, amik oly fejlesztőileg hatnak a gyermekre.

A diszlexia felismerése

A diszlexia első jelei már óvodáskorban felismerhetők, a normálistól eltérő képességek folyamatos fejlesztéssel már ekkor javíthatók. Minél korábban elkezdődik a fejlesztés, annál nagyobb az esély a problémák teljes mértékű rendezésére, hiszen óvodáskorban az idegrendszer még nagyon jól formálható, a sérült funkciók helyére újak építhetők.

Diszlexiára utaló jelek: Diszlexia-veszélyeztetett az a gyermek, aki ötévesen még rosszul tájékozódik a térben, nem igazodik el a saját testén, nem tudja, hogy melyik a bal és a jobb keze. Szintén erre az időszakra kell kialakulnia, hogy melyik a gyermek domináns keze, melyik kezével rajzol és eszik, melyik kezével végzi a főbb tevékenységeket. Veszélyeztetett az a gyermek, aki egyik kezéből a másikba pakolja a ceruzát, hezitál, melyik kezével írjon. Sok olyan gyermek van, aki bal kézzel ír a testközépvonalig, ott átteszi az íróeszközt a másik kezébe, és azzal folytatja a munkát. További fontos tényező a szem és a kéz közötti koordináció kialakulása, azaz hogy az olvasás és írás során a kézzel végzett munkát folyamatosan tudja majd követni a szemével. Komoly terápiát igényel az a gyermek, aki nyelvileg hátrányban van, későn tanul meg beszélni, illetve mondatszerkesztési, ragozási problémákkal küzd még ötévesen is. Figyelemfelhívó jel még, ha a kisgyermek mozgáskoordinációja el van maradva, vagy mozgásfejlődésében szokatlan jegyek észlelhetők.

Óvodás korban:

Óvodáskorúak esetében, amennyiben a szülő vagy az óvónő bármilyen figyelem felhívó jelet észlel, érdemes a gyermekkel egy szakembert felkeresni. Minél korábban megkezdődik a gyermek célirányos fejlesztése, megtámogatása – speciális fejlesztőpedagógiai módszerekkel, – annál zökkenő mentesebb lehet majd az iskolakezdés, az iskolai

előmenetel.

A fejlesztés ebben a korban a következőkre irányul:

A beszéd fejlesztése: A beszélőszervek fejlesztése, artikuláció (helyes hangadás) = játékos artikulációs gyakorlatok ezek során megfigyelik a szájtartást, szájmozgást (zsebtükröt használnak). Hangok képzése: zöngés, zöngétlen mássalhangzók megfigyelése. A zöngés mássalhangzót piros a zöngétlent zöld lappal jelölik. Megfigyelik, hogy hol van a nyelv a hangképzéskor.

Szókincsfejlesztés: Ezeknek a gyerekeknek szegényes a szókincse.

Térbeli tájékozódás fejlesztése: A dislexiások a térirányt összetévesztik: bal-jobb, fent-lent, játékos tornagyakorlatokat végeznek. Fontos megtanulni, hiszen az olvasás iránya: balról-jobbra. Kép színezése balról jobbra adott képen mellé vagy elé rajzolni.

Ritmusérzék fejlesztése: Szótapadás. Elválasztás. Az éneket tapssal kísérik vagy szavak ritmusára lépnek. Rövid-hosszú hangokat jelzik: szaladnak vagy szökkennek.

Iskolás korban:

A szülők és a pedagógusok részéről is alapvető cél, hogy lehetőség szerint minden gyermek végezze el az általános iskolát, s tanuljon meg írni, olvasni, számolni. A felmerülő nehézségek orvoslása, a gyermek problémáink időben való felismerésével, és a célirányos, támogató foglalkozásokkal történhet meg!

Szülőként, amire érdemes odafigyelni:

Iskolakezdés utáni tünetek:

  • Nem tanulási szituációkban feltűnően éber, figyelmes és érdeklődő.
  • Játék közben teljes figyelmével arra koncentrál.
  • Könnyen eltéríthető a figyelme, mindent meghall, meglát, a nem fontosat a fontostól nehezen tudja megkülönböztetni, elválasztani.
  • Álmodozó, gyakran csak testben van jelen.
  • Görcsös, görnyedt, vagy más módon rossz a tartása
  • Feltűnően nehezen jegyzi meg a betűket és/vagy szavakat számokat.
  • Gyakran dörzsöli a szemét, pislog, és arra panaszkodik, hogy nem lát jól.
  • Elmosódottnak látja a betűket vagy számokat.
  • Nehezen tanul verseket, és más szó szerint megtanulandó szöveget
  • Problémái vannak az 1×1 megtanulásával.
  • Nehezen ért meg hallott dolgokat, mintha baj lenne a hallásával.
  • A térben rosszul tájékozódik, bizonytalan az időérzéke.
  • A feladatokat gyakran félbe hagyja, azok befejezését a végtelenségig halogatja.
  • Kerüli a kihívásokat.
  • Gyakran zaklatott a beszéde, szószátyár, locsogó, időnként túlmozgásos és mozgás kényszert mutat.
  • Nehezen érthető, elmosódó a beszéde, mintha keresné a szavakat, szókincse szegény.
  • Gyakran agresszíven reagál, dühkitörések gyakran előfordulnak
  • Alacsony az önértékelése, kisebbrendűségi érzései vannak.
  • Visszahúzódó, bátortalan.

Viselkedésben jelentkező figyelemfelhívó jelek

A diszlexiás gyerekek egy részénél a viselkedésükkel is van probléma, kisgyermekesek, játékosak, a figyelmük csapongó, a tanulásban nem kitartóak. Ez már sok gyermeknél megfigyelhető óvodás korban is. Az iskolai kudarcok tovább növelik a nyugtalanságukat, maguk is érzik, hogy gyengébb a teljesítményük, mint ami az intelligenciájukhoz méltó lenne. Egyesek ezt bohóckodással próbálják áthidalni. A tartós kudarcok pedig másodlagosan pszichés problémákat okoznak a gyermeknél, akinek a viselkedésére még több panasz lesz, s ez tanulási teljesítményét is tovább rontja, s ebből a körből nehezen szabadul.

Az óvónőnek, tanítónőnek tapasztalata és felkészültsége szerint mérlegelnie kell, hogy a fejlesztést el tudja-e maga végezni, vagy specialistához küldi a gyermeket. Súlyosnak tűnő esetekkel feltétlenül forduljon a szülő vagy a pedagógus specialistához, akinek kifejezetten az a munkája, hogy ezeknek a gyerekeknek segítsen.

Mit tehet a szülő?

Azonban a szülő is sokat tehet gyermeke fejlesztéséért, fejlődésért. Tudni, kell, hogy a tanulási problémák, zavarok tekintetében igen fontos szerepe van a megelőzésnek. Néhány hasznos ?valószínűleg egyébként is ismert – ötlet, amellyel a szülő maga is segítheti a gyermeke fejlődését.

Felolvasás, éneklés, mondókázás

Az egyik legfontosabb eleme a tanulási zavarok megelőzésének a felolvasás. Már kiscsecsmőkorban énekeljünk, verseljünk a gyermeknek. A nyelv zeneiségét, ritmusát egész kicsi korban felfogja, és ez segíti nyelvi készségeinek fejlődését. A verseket, énekeket kétéves kortól kezdve kiegészíthetik rövid történetek, mesék. Az esti lefekvés előtti felolvasás nemcsak a gyermek fejlesztését szolgálja, de kellemesebbé teszi az elalvás előtti időszakot, ami egyébként meglehetősen zaklatott lehet (vacsora, rendrakás, tisztálkodás, öltözködés, ágyazás, stb.). A ? ?mindennapra legalább egy mese?– a családban szabály kellene, hogy legyen.

A felolvasások hatása igen sokrétű. A gyermeknek nem csak a szókincse gyarapszik, de az irodalmi nyelvet, az olvasott szöveg fordulatait is elsajátítja. Ehhez tudnunk kell, hogy a beszélt nyelv és az írott nyelv jelentősen eltér egymástól, ezért mikor a gyerekek iskolába kerülve olvasni tanulnak, gyakran előzetes tapasztalatok hiányában egy új nyelvet is el kell sajátítaniuk.

A felolvasások másik nagy fejlesztő hatása, hogy a gyermeknek sorban kell követnie az eseményeket, vizuális ingerek nélkül saját képzetet alakítva a történet minden egyes eleméről. Ezzel a sorba rendezéssel, és saját képzet kialakításával az olvasáshoz szükséges alapvető képességei fejlődnek.

A harmadik, és nem kevésbé fontos hatása a rendszeres felolvasásoknak, hogy az irodalmat megszeretteti a gyermekkel, igényt alakít ki az írott világ iránt. A televízió, video és számítógépek igen fontos, és megfelelő használattal fejlesztő elemei a gyermek világának, de ugyanakkor konkurensei a könyveknek. Az olvasás iránti igény kialakításával nő a gyermek motivációja annak elsajátítására és a későbbiekben való folyamatos alkalmazására. Éppen ezért nagy hiba, hogy sok családban, és mondhatni minden iskolában megszüntetik a felolvasásokat, ahogy a gyermek már maga tud olvasni. A még gyenge olvasási képességgel nem jut hozzá az irodalmi élményhez, és ez kedvét szegheti. Érdemes a felolvasásokat legalább addig folytatni, amíg már a gyermek rövidebb regényeket maga is könnyedén elolvas. Ez azt jelenti, hogy 8-9 éves kora előtt ne hagyjuk magára teljesen az olvasásban.

Mozgatni, mozogni?

A tanulási zavarok kialakulásának megelőzésében kulcsfontosságú a széleskörű mozgásfejlesztés. A gyermeknek minél több lehetősége legyen testének megismerésére, mozdulatainak próbálgatására, téri tapasztalatok megszerzésére. Legyen ruházata minél könnyebb, hogy szabadon mozoghasson, nyáron, veszélytelen helyeken sokat legyen mezítláb. Másszon minél többet a földön, széken, padon, mászókára és fára. Lehetőség szerint verbálisan is ismerje meg testét, tanulja meg a téri viszonyokat. Erre az együttes tevékenységek akár sport, játék (pl. a játékos birkózás is ide tartozik), akár konyhai segítség, vagy barkácsolás, kerti munka igen alkalmasak. Ezek a tevékenységek a családban a mindennapok részét képezhetik.

Fejlesztő játékok szerepe

Sok kifejezetten fejlesztő játékot is játsszon a gyermek. A népi és gyerekjátékok legtöbbje a testséma kialakulását, a térorientáció fejlődését elősegítő elemeket tartalmaz (“Kint a bárány bent a farkas”, “Erre csörög a dió,….”, “Hol szólsz kispajtás?”, stb.).

A társas- és kártyajátékok amellett, hogy nagy élvezetet jelentenek, nemcsak a gyermek társas készségét, logikáját növelik, de kezeinek finommozgása, az irányok megismerése, megtapasztalása által szenzomotoros képességeire is fejlesztően hatnak, és így áttételesen az írás, olvasás és számolás elsajátításában segítenek.

Mindenféle játék, amely célzást kíván, fejleszti az észlelés és mozgás összehangolásának képességét. Célba dobás, labdajátékok, gombfoci, de egy csúzli is fejlesztő hatású. Minél többféle, a test különböző részeinek használatát kívánó célzó játékot játszik a gyermek, annál szélesebb körű fejlődés tapasztalható a szenzomotoros képességek terén.

Egyensúlyozás?

Koncentrációs képességet növelő hatású minden egyensúlygyakorlat. Az iskolai képességek kialakításához tartozik, hogy a gyermek képes legyen mozgásának, gondolkodásának összpontosítására, vagyis megfelelő szinten tudjon figyelni. Az egyensúlyrendszer ingerlése segít a rendezettség kialakításában. Azok a tevékenységek, amelyek erre a területre hatnak fejlesztik a koncentrációs képességet. Az egyensúlygyakorlatokon kívül mindenfajta forgás, hintázás és sportok, mint például úszás, korcsolyázás, sízés, torna, hatékonyan segíthetnek a figyelmi képességek erősödésében.

Fejlesztő foglalkozások látogatása

Lehetőség szerint biztosítani kell a kisgyermekek észlelési és mozgási, úgynevezett szenzomotoros képességeinek fejlődését. Inger gazdag környezettel, a gyermeknek minél sokfélébb apró kihívással teli elfoglaltság biztosításával a legtöbb esetben megelőzhetjük a tanulási nehézség kialakulását, vagy csökkenthetjük annak súlyosságát.

A legtöbb gyermeknek elegendő fejlődéséhez a környezet adta ingermennyiség és minőség, de még az egyébként megfelelően fejlődő kicsinyek képességeit is ugrásszerűen növelik a fejlesztő foglalkozások. Ezek a foglalkozások nem jelentenek külön megterhelést sem a gyermeknek, sem a környezetnek. Lényegében olyan játékokról, szokásokról van szó a megelőzésben, amely a normális gyermekkornak része.

Inger gazdag, de kontrolált környezet

A fenti tevékenységek legtöbbje nem szokatlan a kisgyermekekkel foglalkozók számára. Felsorolásuk és a tanulási zavarok kialakulásának megelőzésében játszott szerepük elemzése azért szükséges, mert megváltozott világunkban éppen ezeknek a tevékenységeknek kárára jut több a különböző audio-vizuális eszközökből a gyermekeknek. Rengeteg inger éri őket, a környezet ingergazdagsága bizonyos szempontból megnövekedett, de a harmonikus fejlődésükhöz szükséges az ingerek különböző fajtáinak biztosítása, a gyerekeket érő hatások minőségének tudatos ellenőrzése. Egészséges gyermekeknél általában nem jelent problémát, ha egy-egy területen valamivel kevesebb tapasztalatra tesznek szert, de ha akárcsak egy kis idegrendszeri hajlam mutatkozik (és ez egyre gyakoribb, már csak a megnövekedett kémiai terhelés miatt is, amely igen erősen befolyásolja az idegrendszer fejlődését és működését), már könnyen tanulási problémák, nehézségek kialakulásához vezethet a hiányos környezeti ingerlés.

Felhasznált szakirodalom:

Meixner Ildikó : A dyslexia prevenció, reedukáció módszere
A. Englbrecht – Weigert: Hogyan akadályozzuk meg a tanulási akadályok kialakulását? Avagy nem jelenthet akadályt a tanulási akadály!
Beatte Lohmann: Diszlexiások az iskolában

Nagy Judit gyógypedagógus

Magazin

Testvérkapcsolat

Tudnivalók a hordozóeszközökről

Áldott Ünnepeket

Születés Hete 2016 – Zalaegerszeg

KOREXPO

Koraszülöttek Világnapja

Koraszülöttek Világnapjáról – Budapest

Apró zoknik, nagy álmok!

Koraszülöttek Világnapja

Koraszülött Világnapra készülve

Jótékonysági napon

KoroKan kismama masszázs tréning pároknak

Születés hete – PROGRAMOK

Pro Voluntarius díj

Laráról és Miráról kérdeztünk

Fotópályázat – díjazottak

Családi nap

?Koraszülött vagyok. Ők a családom!” – fotópályázat

A kisbaba valódi szükségletei

Mi is ott voltunk…

Magasabb összegű családi pótlék

Babahordozás és kötődő nevelés

Bemutatkozhattunk!

“Mozgásfejlődés”-hez!

A ?függő? tartás, lúdtalp prevenciója az óvodáskorú gyermekeknél

Mese a mindenség kulcsa!

Koraszülöttek Világnapja

SUMMERHILL

Keveset bukfenceznek, agyilag túlpörögnek a mai gyerekek

Miért van szükség pszichológusra?

Segítség a koraszülött gyermekeknek

Mitől függ gyermeke iskolai teljesítménye?

Alízanyu lettem…

Ugye kinövi? ? Remény és realitás

Tradicionális technika a gyermek szellemi-testi-lelki jólétéért?

Diagnózisok közt

Disz..disz…mi? Mit tehet a szülő?

Sérült gyerek a családban: a gyász és a túlélés stációi

Mit tehet ma az orvostudomány egy koraszülöttért?

Kelj fel és járj!

Koraszülés és a koraszülöttek ellátása Magyarországon

A koraszülés veszélye időben felismerhető “lehetne”!

Végre megfejthetjük a koraszülés rejtélyét

Egészségügyi séták Kanadában

© Copyright 2017 koranerkeztem.hu
All rights reserved.
Minden jog fenntartva.
info.koranerkeztem@gmail.com
+36/30/7218-731
Számlaszámunk: K&H Bank Zrt.
10404900-50526572-67881002
Nemzeközi számlaszám (IBAN):
HU12 1040 4900 5052 6572 6788 1002
Adószámunk: 18039410-1-20
Nyilvántartási szám: 2425
Munkatársaink:
Bognárné Bengő Hajnalka
Komáromy Julianna
Kelemen Róbertné
Az oldalt készítette és üzemelteti:
ASSEMBLY

Adminisztráció