2019 jan 11

Gyermekek otthongondozási díja

Az önmagukat ellátni képtelen gyermeküket ápolók számára biztosítandó ?gyermekek otthongondozási díja? (GYOD) nevű ellátást 2019. január 1-jétől vezették be, a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény módosításával.

 GYOD-ra jogosult az a vér szerinti vagy örökbefogadó szülő, aki
a) súlyos fogyatékosságából eredően önellátásra képtelen, vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermekéről, vagy
b) tartós betegségéből eredően önellátásra képtelen gyermekéről gondoskodik.
A jogosultság a gyermek életkorától függetlenül megállapítható, kizárólag a szülőgyermek viszony releváns.

A GYOD összege a 2019. évben bruttó 100 000 forint. Ha a szülő több, önellátásra képtelen gyermekről is gondoskodik, részére másfélszeres összegben kell az ellátást folyósítani. Az ellátást tárgyhónapot követő hó 5. napjáig kell folyósítani, első alkalommal a 2019. január havi ellátást 2019. február 5-ei időponttal.

A GYOD-ra való jogosultság időtartama ? az ápolási díjhoz hasonlóan ? nyugellátásra és egészségügyi szolgáltatás igénybevételére jogosít.

Az ellátást főszabály szerint csak a vér szerinti, illetve az örökbe fogadó szülő veheti igénybe. Egyéb hozzátartozó csak a szülő halála esetén válhat jogosulttá az ellátásra, illetve akkor, ha a szülő egészségi állapotából adódóan nem tudja gyermeke ápolását tovább ellátni, a szülő szülői felügyeleti joga szünetel, vagy bíróság által megszüntetésre kerül.

A GYOD megállapítása iránt 2019. január 1-jét követően lehet kérelmet benyújtani. Ugyanakkor a törvény szerint annak a vér szerinti vagy örökbe fogadó szülőnek, akinek 2018. december 31-én végleges döntés alapján a gyermekére tekintettel ápolási díjra való jogosultsága állt fenn, a járási hivatal ? legkésőbb 2019. január 15-éig meghozott döntésével ? 2019. január 1-jére visszamenőleg hivatalból, a jogosultsági feltételek vizsgálata nélkül megállapítja a GYOD-ra való jogosultságát, és ezzel egyidejűleg rendelkezik az ápolási díjra való jogosultság 2018. december 31-ei időponttal történő megszüntetéséről (átforduló ellátások).

Tehát 2019. január 1-jétől hivatalból (kérelem benyújtása nélkül) megállapításra kerül a GYOD minden olyan vér szerinti vagy örökbe fogadó szülő részére, aki 2018. december 31- én gyermeke ápolása révén ápolási díjra jogosult volt. Ezekben az esetekben a hatóságnak csak az alábbiakat kell vizsgálnia:
? az ápolási díjra való jogosultság fennállását 2018. december 31-én,
? a szülő-gyermek kapcsolatot (vér szerinti/örökbe fogadó),

? a megállapítható támogatás összegét: amennyiben a szülő rendszeres pénzellátás folyósítására tekintettel részösszegű ápolási díjban részesül, részére részösszegű GYOD biztosítandó. (Ez alól kivételt jelent a GYET, illetve a másik gyerekre tekintettel folyósított GYED, GYES, mivel ezen családtámogatási ellátások a GYOD tekintetében nem tekintendőek rendszeres pénzellátásnak.)
A hivatalból átforduló ellátások esetén a járási hivatal 2019. június 30-át követően felülvizsgálatot végez.

Forrás: https://www.feol.hu/kormanyhivatal/a-gyermekek-otthongondozasi-dija-ellatast-januar-1-jetol-vezettek-be-2770891/

A törvény szerint:

A Pr. a 19. §-t követően a következő alcímmel egészül ki:

?Gyermekek otthongondozási díja

20.  § (1) A  gyermekek otthongondozási díja iránti kérelmet az  arra rendszeresített kérelemnyomtatványon kell benyújtani.

A kérelemnyomtatvány tartalmazza

  • a) az Szt. 18/A. § a)?c) és h) pontja szerinti adatokat,
  • b) az ápolást végző személy és az ápolt gyermek közti rokoni kapcsolatra vonatkozó adatot,
  • c) arra vonatkozó nyilatkozatot, hogy az  ellátást az  önellátásra képtelen ápolt gyermek súlyos fogyatékosságára, vagy tartós betegségére figyelemmel igénylik-e,
  • d) nyilatkozatot az  önellátásra való képesség megállapítására irányuló vizsgálat elvégzése szükségességének tudomásulvételéről, a  keresőtevékenység folytatásáról, a  kérelmező tanulói vagy hallgatói jogviszonyának fennállásáról,
  • e) nyilatkozatot arról, hogy a  kérelmező részesül-e más rendszeres pénzellátásban, és hogy ilyen ellátás részére történő megállapítása iránti eljárás van-e folyamatban,
  • f) nyilatkozatot arról, hogy azon gyermek után, akire tekintettel gyermekek otthongondozási díját igényli, csecsemőgondozási díjban, gyermekgondozási díjban vagy a  gyermekgondozási támogatások valamelyikében részesül-e,
  • g) nyilatkozatot arról, hogy az ápolási tevékenységet a saját vagy az ápolt személy lakcímén végzi-e,
  • h) az  ápolt gyermek köznevelési intézményben, illetve bentlakásos szociális vagy gyermekvédelmi intézményi elhelyezésével kapcsolatos adatot,
  • i) ha a  gyermekek otthongondozási díjára való jogosultságot nem szülő kérelmezi, a  gyermek ápolása révén korábban az  ellátásban részesült szülőt azonosító adatot és az  arra vonatkozó adatot, hogy a  kérelmező a jogosultságát mely tény fennállására alapozza,
  • j) az  ápolt gyermek, illetve törvényes képviselője nyilatkozatát annak egyetértő tudomásulvételéről, hogy az otthoni ápolási, gondozási tevékenységet végző személy a gyermekek otthongondozási díjára való jogosultság megállapítása iránt kérelmet nyújtott be.

(2) Ha a  kérelmet az  ápolt gyermek, illetve törvényes képviselője nem írja alá, akkor az  ügyben eljáró szerv megvizsgálja ennek okát, és a vizsgálat eredményének figyelembevételével dönt a kérelemről.

(3) A gyermekek otthongondozási díja iránti kérelemhez mellékelni kell

  • a) hat év alatti ápolt gyermek esetén a 21. § (8) bekezdése szerinti szakorvosi véleményt az ápolt gyermek súlyosan fogyatékos vagy tartósan beteg állapotáról, illetve önellátási képességének mértékéről,
  • b) hatodik életévét betöltött ápolt gyermek esetén a  háziorvos vagy házi gyermekorvos (a  továbbiakban együtt: háziorvos) igazolását arról, hogy az ápolt gyermek súlyosan fogyatékos vagy tartósan beteg, és
  • c) az  Szt. 39/B.  § (1)  bekezdés a)  pont aa)?ac)  alpontjában meghatározott tény fennállása esetén az  intézmény vezetőjének igazolását.

(4) A háziorvos a (3) bekezdés b) pontjában foglalt igazolást

  • a) a  rehabilitációs hatóság súlyos fogyatékosság minősítését tartalmazó, érvényes és hatályos szakhatósági állásfoglalása vagy szakvéleménye, illetve a fogyatékossági támogatással összefüggő feladatkörében eljáró hatóság határozata,
  • b) a szakmailag illetékes szakfelügyelő főorvos igazolása,
  • c) a fekvőbeteg-szakellátást nyújtó intézmény vagy területileg illetékes szakrendelő intézet szakorvosa által kiadott zárójelentés, igazolás, vagy
  • d) a sajátos nevelési igény tényét megállapító, pedagógiai szakszolgálatként működő tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottság, illetve az  országos szakértői és rehabilitációs tevékenységet végző bizottság szakértői véleménye alapján állítja ki.

(5) A (4) bekezdés szerinti szakmai vélemény tartalmazza

  • a) az ápolt gyermek azonosítására szolgáló adatot,
  • b) hat év alatti ápolt gyermek esetén annak igazolását, hogy az ápolt gyermek a magasabb összegű családi pótlékra jogosító betegségekről és fogyatékosságokról szóló 5/2003. (II. 19.) ESZCSM rendelet 1. számú melléklete szerinti, az ott meghatározott súlyosságú betegségek vagy fogyatékosságok valamelyikében szenved,
  • c) hat év alatti ápolt gyermek esetén a szakmai vélemény szerinti diagnózist és annak BNO kódját,
  • d) hat év alatti ápolt gyermek esetén az ápolt gyermek súlyos fogyatékossága vagy tartós betegsége fennállásának kérdésében kialakított véleményt, a súlyos fogyatékos állapot esetében annak típusát,
  • e) a  szakmai vélemény kiállítása során felhasznált hivatalos irat adatait, a  helyszíni vizsgálat adatait, a  helyszíni vizsgálatot végző személy azonosítására szolgáló adatot,
  • f) az  1.  mellékletben meghatározott szempont- és pontozási rendszer alapján elvégzett vizsgálat megállapításait, pontszámait és az értékelést, továbbá a vizsgálattal kapcsolatos megjegyzéseket,
  • g) az arra vonatkozóan tett megállapítást, hogy a szakmai vélemény alapján az ápolt gyermek tekintetében a súlyos fogyatékosságból vagy tartós betegségből adódó önellátásra való képtelenség fennáll-e és milyen indokok alapján,
  • h) a szakmai vélemény érvényességi idejére vonatkozó adatot és
  • i) a szakmai vélemény kiállítójának azonosítására szolgáló adatot.

(6) A (4) bekezdés szerinti szakmai vélemény érvényességi ideje legfeljebb 5 év.

(7) A (4) bekezdés szerinti szakmai vélemény hatálya alatt a háziorvosi igazolást is hatályosnak kell tekinteni.

(8) Hat év alatti ápolt gyermek esetében az  önellátási képesség mértékét és az  önellátásra való képtelenség tényét a  magasabb összegű családi pótlékra jogosító betegségek és fogyatékosságok igazolására miniszteri rendelet alapján jogosult szakorvos igazolja az  (5)  bekezdésben meghatározott adattartalommal rendelkező formanyomtatványon. A  szakmai vélemény elkészítése során az  önellátásra való képesség hiányának megállapítására irányuló vizsgálatot az 1. mellékletben meghatározott értékelési szempont- és pontozási rendszer alapján kell elvégezni.

(9) Az  Szt. 38.  § (4)  bekezdése alkalmazásában a  (8)  bekezdés szerinti szakorvos, valamint a  24.  § (4)  bekezdése szerinti szakfelügyelő főorvos ? a díjazásra vonatkozó szabályok kivételével ? szakértőnek minősül.

22.  § (1) A  házi segítségnyújtás keretében az  ápolást végző szülőnek segítség nyújtható, illetve az  ápolt gyermek átmenetileg, de egybefüggően legfeljebb egy hónapos időtartamban ellátható, ha a) az ápolt gyermek egészségi állapota ezt indokolja, b) akadályoztatása miatt a szülő az ápolási, gondozási tevékenységet nem tudja ellátni.

(2) Az  Szt. 39/B.  § (2)  bekezdés b)  pontja alkalmazásában az  ápolási kötelezettség nem teljesítésének minősül, ha az  ápolást végző szülő több egymást követő napon ? ide nem értve az  (1)  bekezdés szerinti esetet, továbbá ha az ápolást végző személy az állami foglalkoztatási szerv által felajánlott képzés során az Flt. 14. § (4) bekezdés b)  pontja szerinti képzési támogatásban részesül ? nem gondoskodik az  ápolt személy alapvető gondozási, ápolási igényének kielégítéséről, az  ellátott és lakókörnyezete megfelelő higiénés körülményének biztosításáról, az esetleges vészhelyzet kialakulásának megelőzéséről.

23.  § (1) Az  Szt. 39.  § (1) és (2)  bekezdése vonatkozásában a  szülőt az  ápolási tevékenység ellátásában egészségi állapota miatt akadályozottnak kell tekinteni, ha a  legalább három hónap időtartamban fennálló akadályozottság tényét a háziorvos szakmai vélemény kiállításával igazolja. A szakmai vélemény érvényességi ideje legfeljebb egy év.

(2) A  háziorvos az  (1)  bekezdés szerinti szakmai véleményt a  területileg illetékes szakrendelő intézet szakorvosa által kiadott zárójelentés vagy igazolás alapján állítja ki. A  szakmai véleményt a  szociál- és nyugdíjpolitikáért felelős miniszter által e  célra rendszeresített formanyomtatványon kell kiállítani. A  szakmai vélemény tartalmazza az  akadályozottság tényének megállapítását kérő szülő és az  ápolt gyermek azonosítására szolgáló adatokat, annak megállapítását, hogy a  szakmai vélemény alapján a  szülő az  ápolt gyermek állandó és tartós gondozásában a  saját egészségi állapotára figyelemmel legalább három hónap időtartamban akadályozottá vált-e, a szakértői véleményhez felhasznált hivatalos irat adatait, valamint a szakmai vélemény érvényességi idejét. A formanyomtatványt a kormányzati portálon, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok honlapján közzé kell tenni.

(3) Az  (1)  bekezdésben foglaltakon túl a  szülőt az  ápolási tevékenység ellátásában egészségi állapota miatt akadályozottnak kell tekinteni, ha a  komplex minősítése alapján a  megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény 3. § (2) bekezdés b) pont bd) alpontja szerinti minősítési kategóriába sorolják be. (4) A szülőn kívüli más hozzátartozó a gyermekek otthongondozási díja megállapítása iránti kérelmet az Szt. 39. § (1) bekezdése szerinti körülmények bekövetkezésétől számított három hónapon belül nyújthatja be

24.  § (1) Másodfokú hatósági eljárásban a  20.  § (3)  bekezdés b)  pontja szerinti igazolás, és a  23.  § (1)  bekezdése szerinti igazolás felülvizsgálatát a fővárosi és megyei kormányhivatal által népegészségügyi feladatkörben kijelölt, az ápolást indokoló diagnózis szerinti szakorvos vagy szerv végzi.

(2) Másodfokú hatósági eljárásban

a) a  gyermek önellátási képességének mértékére vonatkozó, a  21.  § (1)  bekezdése szerinti állapot fennállására vonatkozó, az 1. mellékletben meghatározott értékelési szempont- és pontozási rendszer alapján elvégzett vizsgálat megállapításait a 21. § (5) bekezdésében meghatározott,

b) a  21.  § (8)  bekezdése szerinti, az  1.  mellékletben meghatározott értékelési szempont- és pontozási rendszer alapján elvégzett vizsgálat megállapításait a 21. § (5) bekezdésében meghatározott, és c) a  szülő egészségi állapot miatti akadályozottságára vonatkozó, a  23.  § (1)  bekezdés szerinti vizsgálat megállapításait a 23. § (2) bekezdése szerinti szakmai véleményre meghatározott adattartalomnak megfelelően kell elkészíteni.

(3) A  (2)  bekezdés a)  pontja szerinti szakmai vélemény elkészítésére felsőfokú egészségügyi vagy szociális végzettségű, a  fogyatékos személyek szociális ellátásában dolgozó, vagy a  fogyatékos személyek szociális ellátása témakörben szakvizsgával rendelkező személy kérhető fel.

(4) A  (2)  bekezdés b)  pontja szerinti szakmai vélemény elkészítésére a  járási hivatal a  szakmailag illetékes szakfelügyelő főorvost kéri fel. (5) A  (4)  bekezdés alapján felkért szakfelügyelő főorvos az  egészségügyi szolgáltatók hatósági szakfelügyeletéről, szakmai minőségértékeléséről és a  minőségügyi vezetőkről szóló miniszteri rendeletben foglaltak szerinti díjazás ellenében, eseti megbízási szerződés alapján végzi a felülvizsgálatot.?

Forrás: http://www.kozlonyok.hu/nkonline/MKPDF/hiteles/mk18213.pdf

 

1. melléklet a 303/2018. (XII. 27.) Korm. rendelethez ?1. számú melléklet a 63/2006. (III. 27.) Korm. rendelethez

Az ápolási díjra, illetve a gyermekek otthongondozási díjára való jogosultság megállapításra irányuló eljárásban elvégzendő szakértői vizsgálat szempontjai és pontozási rendszere

1. Értékelési szempont- és pontozási rendszer (a  2?7., valamint a  9. sor minden esetben kitöltendő, a  8. sor csak a gyermekek otthongondozási díjával összefüggésben elvégzett vizsgálat esetében töltendő ki!)

49394422_372502416640171_4755552703990464512_n

.

 

..

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

 

 

 

2.1. Szempontok az értékeléshez:

  • 2.1.1. A fenti tevékenységek ellátására való képesség értékelése során az ápolt személynek vagy ápolt gyermeknek csakis a betegségéből, fogyatékosságából eredő funkcióvesztés értékelhető, az életkorból adódó funkcióhiány nem.
  • 2.1.2. Gyermekek otthongondozási díjával összefüggésben végzett vizsgálat esetén az ápolt gyermek önellátásra képtelensége akkor áll fenn, ha az ápolt gyermek legalább 8 pontot kap.
  • 2.1.3. Ápolási díjjal összefüggésben végzett vizsgálat esetén
    • 2.1.3.1. gondozási szükséglet nem áll fenn, ha az ápolt személy a legfeljebb 5 pontot kap,
    • 2.1.3.2. alap gondozási szükséglet akkor áll fenn, ha az ápolt személy legalább 6, de legfeljebb 9 pontot kap,
    • 2.1.3.3. fokozott ápolási szükséglet akkor áll fenn, ha az ápolt személy legalább 10 pontot kap.

3. A vizsgálatot végző megjegyzése: ……………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………. ……………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………. …………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………….

4. A szakértői véleményhez felhasznált hivatalos irat 4.1. pontos megnevezése 4.2. kelte 4.3. megállapításai.?

 

forrás:  http://www.kozlonyok.hu/nkonline/MKPDF/hiteles/mk18213.pdf 25. oldal

Magazin

SZJA 1 %

Gyermekek otthongondozási díja

BUÉK egy kis asztrológiával

Médiában

Koraszülöttek Világnapja – Zalaegerszegen

Szakmai nap után

Születés Hete Zalaegerszeg 2018 programjai

Pszichomotoros fejlettség vizsgálata a SEED Fejlődési Skálával

Flashmob a Koraszülöttekért!

Nevünk: “Korán érkeztem” Közhasznú Egyesület a Koraszülött Gyermekekért és Családjukért

Szabad-e sírni az inkubátor mellett? – Anyák, akiknek fél szíve a kórházban maradt

Testvérkapcsolat

Tudnivalók a hordozóeszközökről

KOREXPO

Koraszülöttek Világnapja

Koraszülöttek Világnapjáról – Budapest

Apró zoknik, nagy álmok!

Koraszülöttek Világnapja

Koraszülött Világnapra készülve

Jótékonysági napon

Születés hete – PROGRAMOK

Pro Voluntarius díj

Laráról és Miráról kérdeztünk

Fotópályázat – díjazottak

Családi nap

?Koraszülött vagyok. Ők a családom!” – fotópályázat

A kisbaba valódi szükségletei

Mi is ott voltunk…

Magasabb összegű családi pótlék

Babahordozás és kötődő nevelés

Bemutatkozhattunk!

“Mozgásfejlődés”-hez!

A ?függő? tartás, lúdtalp prevenciója az óvodáskorú gyermekeknél

Mese a mindenség kulcsa!

Koraszülöttek Világnapja

SUMMERHILL

Keveset bukfenceznek, agyilag túlpörögnek a mai gyerekek

Miért van szükség pszichológusra?

Segítség a koraszülött gyermekeknek

Mitől függ gyermeke iskolai teljesítménye?

Alízanyu lettem…

Ugye kinövi? ? Remény és realitás

Tradicionális technika a gyermek szellemi-testi-lelki jólétéért?

Diagnózisok közt

Disz..disz…mi? Mit tehet a szülő?

Sérült gyerek a családban: a gyász és a túlélés stációi

Mit tehet ma az orvostudomány egy koraszülöttért?

Kelj fel és járj!

Koraszülés és a koraszülöttek ellátása Magyarországon

A koraszülés veszélye időben felismerhető “lehetne”!

© Copyright 2019 koranerkeztem.hu
All rights reserved.
Minden jog fenntartva.
info.koranerkeztem@gmail.com
+36/30/7218-731
Számlaszámunk: K&H Bank Zrt.
10404900-50526572-67881002
Nemzeközi számlaszám (IBAN):
HU12 1040 4900 5052 6572 6788 1002
Adószámunk: 18039410-1-20
Nyilvántartási szám: 2425
Munkatársaink:
Bognárné Bengő Hajnalka
Komáromy Julianna
Kelemen Róbertné
Az oldalt készítette és üzemelteti:
ASSEMBLY

Adminisztráció