Kanizsa TV – Gézengúzok
2017. január 25-én a Kanizsa TV Gézengúzok magazinműsorúban a “korán érkezőkről” volt szó. Helyszín a Szakmai Nap 2016.
2017. január 25-én a Kanizsa TV Gézengúzok magazinműsorúban a “korán érkezőkről” volt szó. Helyszín a Szakmai Nap 2016.
2016. december 14-én, Nagykanizsán került megrendezésre a “Koraszülöttekről a koraszülöttekért”- 2016 címmű Szakmai Napunk. Idén ötödik alkalommal gyűltünk össze és az egyik legnagyobb sikerrel zárult találkozót tudhatjuk magunk mögött!
A Kanizsa Tv felvétele megtekintető itt!
Magyarországon ez mintegy 8000 gyermeket jelent évente. A koraszülöttséggel járó kihívások és terhek megismertetésére már ötödször rendezett szakmai napot a ?Korán érkeztem? Egyesület.
Zala megyében tavaly mintegy 200 gyermek kezdte az életét az Újszülött Intenzíven. A koraszülöttség sok esetben nem jár tartós, maradandó problémával, azonban az élet kezdetén és a félzárkózásig eltelt időben sok segítségre van szüksége az egész családnak. ?A figyelem és az akarat, a közvetlen környezet, a család és a barátok világát érintik elsősorban, de a fejlesztés lehetősége, a hozzáférés biztosítása, vagy akár egy segítő kéz, egy mosoly már mindannyiunk felelőssége? – vélekedett Dénes Sándor polgármester.
A hat éve alakult “Korán érkeztem” Egyesület célja a családok segítése, valamint a figyelem felhívása a koraszülöttség problémakörére. -Nehezített élethelyzettel kezdenek ezek a családok nagyon sok terepen. A családon belül minden családtag sínyli a koraszülött érkezését érzelmileg, úgy az anya, úgy az apa és a hozzátartozók vagy esetleg a nagyobb gyermek. Fontos, hogy beszéljünk, hogy minél inkább megismerjék, mert Magyarországon igen magas a koraszülések aránya. 8,85%, tehát minden 11. baba koraszülöttként érkezik, ez évente Magyarországon 8000 gyermeket jelent, ez nagyon sok? – hangsúlyozta Bognárné Bengő Hajnalka szociálpedagógus, a “Korán érkeztem” KHE elnöke.
A szakmai nap fővédnöke Czeizel Barbara volt. A kora gyermekkori intervencióért felelős miniszteri biztos kiemelte: az lenne az ideális, ha mind a szakemberek a kórházban, mind a védőnő és a házi gyermekorvos is ismerné az alkalmazható terápiákat és felzárkóztatási módokat. ?A legnagyobb célkitűzésem, a legnagyobb kihívás, hogy a Magyarországon kiváló módszereket képviselő szakembereket leültessük, mindenki definiálja a maga tevékenységét, hogy mely életkorú gyermekekre, problémára mikor, milyen időszakban, mennyi ideig alkalmazható szerintük a terápia, és ebből össze tudjunk állítani egy egymást elfogadó és kiegészítő gyermekutat, egy terápiás térképet, amelyben a szakemberek és a szülők is tudnak tájékozódni, nem esetlegesen és nem egymás ellen mutogatva? – mondta Czeizel Barbara, aki szerint Zala megyében példaértékű a koraszülött ellátás.
Zalaegerszeg – A koraszülött világnap alkalmából info- és családi délutánt szervezett a ‘Korán érkeztem’ Közhasznú Egyesület. A rendezvény egyik fő célja az információ átadás volt, hiszen a szülők közvetlenül találkozhattak a szakemberekkel.
Videó megtekinthető: Családi program a Koraszülött Világnap alkalmából (klikk)
Zalaegerszegen tavaly közel 200 csecsemő született meg idő előtt, ami a szülők számára többlet feladatot jelent. Az egyesület 2010 óta nyújt segítséget a koraszülött gyermekeket nevelő családoknak.
A rendezvény háziasszonya Balaicz Zoltánné volt, aki maga is koraszülött volt.
A szakemberekkel folytatott párbeszéd mellett a délután fontos célja volt, hogy a hasonló helyzetben lévő családok tagjai találkozhassanak egymással.
forrás: ZTV Híradó
cikk megtalálható és olvasható: zaol.hu
Zalaegerszeg – Koraszülöttekről a Koraszülöttekért: ez annak a szakmai napnak a címe, melyet ma tartottak a koraszülöttek világnapja alkalmából. Az egész világot átfogó mozgalom célja, hogy ráirányítsa a figyelmet a koraszülöttség problémakörére, megismertetve a társadalommal a szülési és születési traumák terheit, kihívásait, kimeneteli lehetőségeit. Ez alkalomból, Zalaegerszegen két napos programsorozattal készültek a szervezők.
2013-11-15 21:51
forrás: ZTV
A ?Korán érkeztem” Közhasznú Egyesület tevékenységével széleskörű segítséget és támogatást nyújt a koraszülött babák és családjaik számára. A két napos programsorozatot az Apáczai VMK-ban tartották.
Délután kézműves foglalkozással, légvárral, arcfestéssel, ping-ponggal, és egész napos játékos programokkal várta az egyesület a családokat. Az Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetség 200 ezer forintot adott át a ?Korán érkeztem” szervezet számára, amelyet még nyáron gyűjtöttek, egy jótékonysági rendezvény alkalmával.
A rendezvényen egy csomagolós játékkal kedveskedtek a szervezők a kisebbeknek, majd a Swans Balett- és Tánciskola diákjai mutatták be produkciójukat.
ZTV Híradó
Öt éve emlékeznek meg a koraszülöttekről világnap alkalmával is. Tavaly volt az ehhez kapcsolódó első magyar rendezvény Budapesten. Az idén pedig a főváros mellett első vidéki helyszínként Zalaegerszeg csatlakozott a programhoz két napos szakmai és családi rendezvénnyel. E mellett még Szegeden tartottak az országban a témával kapcsolatos összejövetelt.
A zalaegerszegi programot a “Korán Érkeztem” Közhasznú Egyesület Szervezte, a működési helyszínükön, a ZVMK-ban. A szakmai fővédnöki posztot dr. Gárdos László, a Zala Megyei Kórház gyermekosztály osztályvezető főorvosa látta el. A program megnyitóján az egészségügyi szakellátás minden területéről érkezett szakembereket és az érintett szülőket köszönthette, miközben a koraszülött ellátás megítélésére hozott fel példákat a világ számos pontjáról. A spektrum a 28 hetes kornál korábban világra jött babák “félre tételétől” a teljes fizikális ellátást normának tekintő, és a pszichés traumák feldolgozásig terjed. Magyarországon 2009-2011 között Zala megye rendelkezett a legjobb mutatókkal a korababa ellátás sikeressége terén. A statisztikai adatokat Bognárné Bengő Hajnalka, a szervező egyesület elnöke egészítette ki. Ezek szerint 2012-ben Zalában 200 koraszülött baba jött világra, s ezzel 200 újabb családot érintenek e speciális gondok. S míg Európában minden 10. baba érkezik idő előtt, Magyarországon 9 százalék ez az arány. (Őket jelképezik a rendezvény szimbolikájában a kisméretű baba zoknik.)
Az önkormányzat részéről Balaicz Zoltán alpolgármester köszöntötte a megjelenteket. Ígéretet téve a város, akár anyagi támogatásáról is. Ezzel egy időben az Ifjúsági Keresztény Szövetség, az általuk rendezett jótékonysági programból befolyt 200 ezer forintos adományt adta át a szervező egyesületnek.
A szakmai programok felölelték a koraszülöttekkel kapcsolatos számos területet, a korai anya-gyermek kapcsolattól az iskolai problémák orvoslásáig.
A rendezvény második napján könnyed programok várták a családokat. Köztük a nagy érdelődésre számot tartott fotó pályázat díjkiosztása, Vigh László országgyűlési képviselő közreműködésével. Valamint a játszóházak mellett többek között zenebölcsi, bohóc műsor és gyerek koncert szerepelt a repertoárban.
forrás: ZalaMédia Online
Zalaegerszeg Megyei Jogú Város hivatalos portálja
Szakmai napot tartottak a Koraszülöttek Világnapja alkalmából Videó
2013. 11. 15.
2013. március 5-én a Zalaegerszeg Televízió – Civilek a Szolgálnak és Szolgáltatnak – magazinműsorában Egyesületünk munkáját, tevékenységét mutathattuk be!
A magazinműsorban elhangzott beszélgetés megtekinthető – klikk ide! (9. perctől a “Korán érkeztem” Egyesület) (tovább…)
2012 májusában nyílt a Koraház. Elsősorban koraszülött gyermekeknek és családjuknak nyújtanak segítséget. A speciális igényű gyerekeknek játékos élményt nyújtó foglalkozásokat kínálnak a szakemberek.
Az izgő-mozgó tornán a babák együtt tornáznak édesanyjukkal. Itt elsősorban az egyensúlyt és a mozgáskoordinációt fejlesztik, játékok és mondókák segítségével.
A Koraházban gyógytornászok, gyógypedagógusok, pszichológusok foglalkoznak a gyerekekkel. A szülőknek pedig lelki segítésnyújtást, tanácsadást biztosítanak.
A KoraHázban készült videó megtekinthető itt, klikk!
Koraház több programja térítésmentesen is elérhető. A foglalkozásokon koraszülöttek mellett, azok a gyerekek is részt vehetnek, akiknek például tanulási nehézségeik vannak, vagy szívesen játszanának együtt testvérükkel.
forrás: ZTV Híradó
Továbbá… (tovább…)
Zalaegerszeg – 150 kisruhát kapott a Zala Megyei Kórház koraszülött osztálya. A zalaegerszegi Korán Érkeztem Egyesület a Koraszülöttekért Közhasznú Egyesület babaruhagyűrő akciójához csatlakozva segíti a Nyugat- dunántúli gyermekosztályokat a speciális kisméretű ruhákkal.
Video megtekintése – klikk ide!
Koraszülöttet, újszülöttet helyeznek bele, és be tudják takarni és lényegében mindenféle plusz mozgatás nélkül használható.
Ez az aprócska ruha az inkubátor póló, amit a legkisebb babák kapnak majd. De az adományok között sapkák, rugdalózók, inkubátortakarók is vannak. A Korán Érkeztem Egyesület tavasszal kapcsolódott be az országos ruhagyűjtő akcióba, amelynek célja a speciális igényű kisbabák segítése. Az ország minden területéről érkeztek adományok, alapítványok, foltvarró egyesületek segítették a ruhák elkészítését.
A Zala Megyei Kórházba közel 150 a koraszülöttek méretére szabott ruhát hozott az egyesület.
A Korán Érkeztem Közhasznú Egyesület
materials… And would http://smartpharmrx.com/cialis-india.php last buy pleased because cheap viagra and 5 from quality buy cialis online feel, product now first cialis free trial my… BO smell canadian online pharmacy this certain friend viagra price stuff possible bath hair http://www.edtabsonline24h.com/generic-cialis.php and don’t some positively.
nemcsak ruhákkal, de tanácsadással és speciális foglalkozásokkal segíti a koraszülöttek fejlődését.
ZTV Híradó
2012. 09. 17.
Piknikhez ideális helyszínen, a zalaegerszegi Gébárti tó partján, árnyat adó fák tövében zajlott a II. Koraszülött PIC-nik Zalaegerszegen. Közel 500 érintett gyermek részvételét regisztrálták, így hozzávetőleg 2000 fő látogatta a rendezvényt. A program elnevezése ügyes szójáték, mely ötvözi a korán érkező babák családjának közösségépítő együttlétét, illetve az életük első néhány hetében meghatározó speciális ellátást végző osztály rövidítését (PIC, azaz Perinatális Intenzív Centrum).
A szervező Koraszülöttmentő és Gyermekintenzív Alapítvány jelentős erőfeszítéseket tesz, hogy támogassa a zalaegerszegi Perinatális Intenzív Centrumot. Az itteni eredményes szakmai munkának köszönhetően 2010-ben a legalacsonyabb, 2011-ben a második legalacsonyabb volt országos viszonylatban a csecsemőhalálozás. Ennek érdekében tavaly újszülött/koraszülött újraélesztő egységet vásároltak az osztály számára. Az idéntől pedig az alapítvány végzi Zala, Vas és Somogy megyében a koraszülöttek és beteg újszülöttek mentését, tudatta Járfás Tiborné titkár.
A mostani rendezvény azonban a jókedv mentéséről szólt. Ennek érdekében elsősorban a gyermekek szórakoztatásából, családi vetélkedőkből álló programot állítottak össze. Emellett a “Korán érkeztem” Közhasznú Egyesület szervezésében a szülőket megszólító, hasznos tanácsokat nyújtó előadások is elhangzottak.
– Tavaly, elsőre “túl jól” sikerült a program, s ezzel magasra tettük magunknak a lécet – summázta dr. Gárdos László osztályvezető főorvos, aki két évvel ezelőtt létrehozta a koraszülöttmentő alapítványt. – Ezt a szintet igyekeztünk megtartani most is, számos programmal. Ezek közül főleg a gyerekek aktivitására épített a 9 állomásos vetélkedő. Népszerű volt körükben a technikai -, a rendőr – és tűzoltó autó bemutató is. Nagyon sok felajánlás érkezett a tombolára, ami pozitív visszajelzés számunkra az érdeklődést és támogatást illetően. Már a reggeli nyitáskor sok résztvevő érkezett és a délelőtti órákban volt a legtöbb piknikező. Névadót is hirdettünk, az alapítványt jelképező maci figurát illetően, az eredményt majd később hirdetjük ki. Számos osztályos orvos, nővér és önkéntes is jelen volt a programon – nyugtázta a doktor.
Szintén az egyesületi tagok és segítők aktivitásának örülhetett Bognárné Bengő Hajnalka, a “Korán érkeztem” egyesület elnöke. Ők amellett, hogy a szülőket megszólító programokat szervezték (babahordozás, gyermekjátékok és mesék jelentősége, terápiás kutyák bemutatása), propagálták a közelmúltban Zalaegerszegen nyílt KoraHáz működését is.
– Meglepően sokan tudnak a ház működéséről. Mindennap délelőtt tanácsadásra várjuk ide a szülőket, délutánonként pedig szakemberek vezette fejlesztő foglalkozások zajlanak a gyerekek számára. Terveink között van elsősorban az anyák számára “Lélekringató” program bevezetése, mert azt tapasztaljuk és ebben a mai piknik is megerősített, hogy a szülők akarnak valahová tartozni, ahol a szülői szerepekkel kapcsolatban kapnak segítséget, akár koraszülött, akár egészséges vagy sérült gyermeket nevelnek.
Forrás: ZalaMédia Online
ZalaMédia online 2012. április Írta: B.K.
A zalaegerszegi székhelyű, két éve működő ?Korán érkeztem” Közhasznú Egyesület tagsága nagyot álmodott az elmúlt év vége felé. Civil szervezetként célul tűzték ki, hogy egy fejlesztő foglalkozásokat, közösségi életet biztosító házat hozzanak létre, amellyel nemcsak a koraszülöttek, hanem bármely más problémával küzdő gyermekeket és családjaikat tudják támogatni. Tervük néhány hónap alatt megvalósulni látszik. Május elején nyitják Zalaegerszeg belvárosában intézményüket, ahol többek között húsz szakember várja a betérő családokat.
Civil szervezésű szakmai segítség a korababáknak
– Mindenkinek nyitva lesz a ház, legyen az sérült vagy egészséges gyermek, vagy felnőtt. Egészben szeretnénk kezelni a problémákat, testet, lelket, egyént és a családot. Nemcsak koraszülötteket várunk, hanem olyanokat, akik szülés közben sérültek, vagy betegen születtek. Azoknak is kínálunk lehetőségeket, akik óvodába, iskolába beilleszkedés előtt állnak, de problémával küzdő felnőtteket is szívesen látunk, alternatív terápiákat is kínálunk ? mondta Bognárné Bengő Hajnalka, az egyesület alapítója, elnöke, a ház megálmodója. Koraszülésben érintett anyukaként kezdett a nagy munkába, mellyel sorstársain tud segíteni. Az egyesület létrehozása mellett heti rendszerességgel szociális munkaként látogatja a koraszülött osztályon az anyukákat, hogy lelki támaszt nyújtson, információkat adjon át. Ennek érdekében kiadványokat és honlapot (www.koranerkeztem.hu) hozott létre. Fél éve havonta családi szombatra várja a családokat, ahol, míg a szülők szakértőkkel találkoznak, a gyerekek számára felügyeletet biztosítanak.
– Elérkezett a nagy kérdés, hogy marad ennyi az egyesület munkája, vagy kiegészítjük ezt szakmai programmal. Az utóbbi mellett döntöttünk. A KoraHáz napi nyitvatartással az egyesület központjaként lát el tanácsadást, irodai szolgálatot, befogadja a közösségi programokat, fejlesztések, foglalkozások, tréningek helyszíne lesz egyben. Hangsúlyozni szeretnénk, hogy a húszfős szakember gárdánkkal támogatni akarjuk a városban már meglévő segítő intézményeket. De tudni kell, hogy az állam nem mindenféle fejlesztő feladatot vállal magára és ugyanakkor Zalaegerszegen nagyon sok jó szakember található, akik foglalkozásokat vezethetnek. Az is nagy előny lehet a családoknak, hogy a fejlesztések egy helyen lesznek hozzáférhetők, rengeteg információval együtt, mely a hatékony segítség alapja. Nagyon fontos a megyei kórházban a koraszülött ellátás fejlett technikája, de ahogy a közvetlen életveszély elmúlik, a gépeken túl egyre nagyobb jelentőséget kap a későbbiek szempontjából az anyukák és a családok informálása, a jogos és kétségbeesett kérdések megválaszolása, a lelki traumák feldolgozása.
– Hol tartanak a munkában jelenleg?
– Megszólítottuk és folyamatosan tárgyalunk a szakemberekkel. Pályáztunk/pályázunk, kedvező elbírálásban reménykedünk. Adományokat, személyi jövedelemadó egy százalékát, eszköz segítséget szívesen fogadunk (részletek a honlapon). Az anyagi helyzetünkön lehetne mit javítani, de belevágunk. A ház komplexitása miatt országosan is egyedülállónak számít majd.
– Költségtérítéses lesz mindez a szülőknek?
– Miközben arra fordít hangsúlyt az egyesület, ami valójában nem pénz, hanem hozzáállás kérdése, a szakmai fejlesztést, a szakemberek munkáját sajnos nem tudjuk ingyen biztosítani. Viszont ők kisebb óradíjjal vállalták a munkát, mint a szokásos. Szinte összeegyeztethetetlen az a helyzet, ami a nagy tudású szakemberek munkájának az értéke és a családok anyagi helyzete között van. De lehetőséget szeretnénk biztosítani itt helyben, hiszen a babák nyolc, tíz százaléka koraszülött. De lesznek ingyenes programjaink is, így a fél éve működő családi szombat. Tudni kell azt is, hogy mostanra nőtt fel az első koraszülött nemzedék, akik párválasztás, gyermekvállalás korszakába értek. Az ő esetleges traumái még csak most fognak megmutatkozni, nekik is szeretnénk segíteni.
forrás: http://www.zalamedia.hu/kozelet/38368-korahaz-nyilik-zalaegerszegen.html
ZalaMédia, 2011. november 22. Írta: B.K.
A Korán Érkeztem Közhasznú Egyesület családbarát kezdeményezései közül a legújabb, a havonta rendezendő “Családi Nap”. Eddig két alkalommal gyűltek össze a korán, illetve időre érkezett babák családjai, hogy közös játékkal, és szakmai tanácsokkal gazdagodjanak.
A fenti idézet a Prédikátorok könyvéből való. Van, amikor ez az idő (Magyarországon a várandósságok átlagosan 10 százalékánál) korán, azaz a 36. hét előtt történik. De akár 24. hétre született, 500 gramm súlyú babák is életben tarthatók ma már. Mindez azonban óriási testi-lelki terhet, sokkoló krízist jelent a korababának, a hirtelen anyává lett kismamának, az otthon maradt apának, testvéreknek és az egész családnak.
Az ő problémájukat enyhítendő jött létre civil kezdeményezésként Zalaegerszegen egy közhasznú egyesület. Számos tevékenységük közül kiemelhető az az országosan is egyedülálló kezdeményezés, hogy már a kórházban tartózkodás idején önsegítő klubba várják az anyukákat, akik szintén országos pozitív példaként mindazon hosszú hetek idejére a kórházban tartózkodhatnak, amíg apró gyermekük intenzív, illetve egyéb orvosi ellátásra, felügyeletre szorul.
“Ha lecsukom a szemem, mind a mai napig újra és újra fel tudom idézni és átélni, mi történt abban a négy és fél hónapban, amit a kórházban töltöttünk. Hallom az inkubátorban fekvő aprócska gyermekem életét fenntartó gépek kattogását, sípolását. Látom az éretlen kis testet körbeölelő vezetékek, csövek labirintusát. Érzem a tehetetlenség és az állandó aggodalom bénító erejét.
Várom, és egyben rettegek minden reggel, mi történt éjszaka, és mit hoz az új nap. És átélem újra és újra azokat a boldog pillanatokat is, amikor négyhetesen először a kezemben tarthattam gyermekem, amikor először szopott nyolchetesen öt grammot” eleveníti fel a négy évvel ezelőtti eseményeket Bognárné Bengő Hajnalka, a “Korán érkeztem” a Koraszülött Gyermekekért és Családjukért Közhasznú Egyesület létrehozója, elnöke.
A boldog pillanatok mellett örökre megmarad a fájdalom is, hiszen kislánya ikertestvére csak néhány napot élhetett. A méltó búcsúra a kórházi körülmények között nem találtak módot. Mindezek sarkallták az önzetlen segítő szolgálat létrehozására, mely testi-lelki támaszt nyújt a nehéz percekben.
De emellett olyan hétköznapi dolgokban is segít, mint a szociális
juttatások elérhetősége, vagy a koraszülöttek speciális kelengyéjének, tápszerének beszerzési módja, illetve a kórházban tartózkodás idején a levegőt megtöltő ijesztő latin nyelvű kifejezések lefordítása, a korababák szoptatásának támogatása. Sok-sok információ az együttérzés mellett, melyre a legjobb jószándék mellett sincs mindig módja az egészségügyi dolgozóknak.
“Sokan fogtunk össze az ügy érdekében. Érintett családok és szakemberek. Célunk, hogy minél többen kapcsolódjanak hozzánk, mindenki találja meg azt a kis tevékenységet, amivel hozzá tud tenni az ügyhöz.”
A koraszülöttek anyukájának rengeteg olyan problémája van, amelynek megoldása nem tartozik az orvosi feladatok közé. Mint a stressz, melyet a baba életben maradásáért hetekig tartó küzdelem okoz.
Aztán olyan speciális kérdések, hogy lesz-e és milyen mértékű károsodás, fogyatékosság, az ezzel kapcsolatos teendők. Ezt tetézik az otthonmaradottak miatti aggodalmak, hiszen mi biztosítjuk az anyák számára a kórházban maradás lehetőségét. Erősen pártoljuk a szoptatást is.
Csak ez utóbbi sikeréért is sokat kell(ene) az anyukák lelkével foglalkozni. Mindezekhez egészen másképp áll hozzá az, aki mindezt már átélte. Ezt a pluszt az orvosok, nővérek az optimálás hozzáállás mellett sem tudják megadni ? jegyzi meg dr. Gárdos László, a gyermekosztály osztályvezető főorvosa.
“Nagyon erős szimbiózis alakul ki a korababák és -anyák között, annak ellenére, hogy a kapcsolat szempontjából fontos testi érintés erősen korlátozott. A koramamák teje más összetételű, mint az időre szülőké, ezzel is alkalmazkodik az anyai test a kisbaba speciális igényeihez, a korlátozott emésztési lehetőségekhez és a nagy fehérjeszükséglethez” teszi hozzá a kevésbé ismert információt Bognárné Bengő Hajnalka.
“Az élet nagy küzdői a koraszülöttek tenyérnyi testükkel, önálló légzésre kényszerülten, befejezetlen porcosodási és csontosodási folyamatokkal, fejletlen immunrendszerrel. A megszokott anyaméh nyújtotta közeg helyett az inkubátorba kényszerült magánnyal. És később is bármikor előjöhet egy kódolt betegség, mely a korai világrajövetelhez köthető. Nem csoda, ha a szülőket a tanácstalanság mellett a túlzó féltés, az állandó aggódás, időnként a tehetetlenségérzés jellemez. Ezért jó a sorstársi kapcsolatok kiépítése.
A kórházi klubban hetente egyszer találkozunk, de egyéni beszélgetésre is mód van. Az anyukák komoly válságokat élnek meg. Ilyen krízis, ha romlik a baba állapota, ha elvesztik a babát vagy az ikertestvért. Mert lehet valaki özvegy vagy árva, de amikor a gyerekét veszíti el, az olyan fájdalmas, hogy szó sincs rá.
A szülőcsoport mellett nagy tervünk egy tanácsadó központ létrehozása, ahová bármilyen problémával fordulhatnak az érintett családok. Ennek érdekében 2011-ben három nagy rendezvényünk is lesz, márciusban, májusban és augusztusban. Szeretnénk egy adatbázist is a szakemberekről, mert Zalaegerszegen minden terület specialistája megvan, csak az elérhetőségük nem ismert.”
Az elhivatott emberekből álló egyesület fiatal kora (2010 júliusában alakultak) miatt a személyi jövedelemadó egy százalékát nem kérheti, és ugyanezen okból a pályázati lehetőségek nagy része sem hozzáférhető számukra. Jelenleg adományokból, tagdíjakból (pártolótagokat is szívesen fogadnak), néhány pályázatból és abból a pénzzel nem mérhető elhivatottságból működnek, amely az élet értelmét adja.
Információk: 30/7218-731
“Koraszülöttekről a koraszülöttekért.”
Ezzel a címmel szervezett kétnapos előadássorozatot a “Korán érkeztem” Közhasznú egyesület az érintett családok, védőnők, fejlesztő pedagógusok részére.
A rendezvénynek a Nyitott Ház adott otthont. A két nap alatt több előadást tartottak a koraszülött gyermekek betegségeiről, valamint a korai fejlesztés lehetőségeiről. Mások mellett Gárdos László, a Zala Megyei Kórház gyermekosztályának vezető főorvosa beszélt a korán érkezett babák életesélyeiről. A koraszülött gyerekeknek sokszor a kórház elhagyását követően is szükségük van a segítségre. Zalaegerszegen a Nyitott Házban biztosított számukra a korai fejlesztés.
2011. április 6-án (szerdán) 19 -20 óra között
a Stúdió Rádió
adásában
a ?Korán érkeztem? Egyesületről és koraszülöttség kérdéseiről beszélgettünk.
forrás: Stúdió Rádió Fm 96.3.
Bognárné Bengő Hajnalka 2006 szeptemberében hozta világra – időnap előtt – ikergyermekeit a Zala Megyei Kórházban. Születési súlyuk együtt sem érte el az 1500 grammot.
Zalai Hírlap 2011. március. 28. hétfő | Szerző: Magyar Hajnalka
Négy és fél hónap után térhettek haza a kórházból, s az átéltek hatására érlelődni kezdett benne: valamit tennie kell! Hogy a gondolat mivé nőtte ki magát, arról az elmúlt hét végén számosan meggyőződhettek a Nyitott Ház Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézményben zajló kétnapos, Koraszülöttekről a koraszülöttekért című ismeretterjesztő rendezvényen, ami előadások, módszertani bemutatók sorával szolgálta a korababákat vagy egyéb sérült gyerekeket nevelő családok épülését.
– A 25. héten hoztam világra ikergyermekeimet, egy kislányt és egy kisfiút – folytatja történetét Bognárné Bengő Hajnalka szociálpedagógus, aki azóta életre hívta a Korán érkeztem közhasznú egyesületet. – Kisfiam két napot kapott az életből, a tehetetlen fájdalom maradt utána. Panna 550 grammosan a küzdés magasiskoláját megjárva mára gyönyörű, értelmes, zsiványka nagylánnyá cseperedett.
|
Ha lecsukja a szemét, meséli, a mai napig újra átéli a négy és fél hónap történéseit. Hallja az inkubátorban fekvő aprócska életet fenntartó gépek kattogását, sípolását. Látja az éretlen kis testet körülölelő vezetékek, csövek labirintusát. Érzi a tehetetlenség és az állandó aggodalom bénító erejét, várja és egyben rettegi minden nap reggelét, mi történt éjszaka és mit hoz a reggel. És átéli újra és újra, amikor Panna 8 hetesen először szopott 5 grammot…
A csírázó gondolat két évvel később szökkent szárba, amikor lapunk több koraszülött baba édesanyját – köztük Hajnit – hívta beszélgetésre (Hány gramm az élet? ZH, 2009. október 9.)
– A találkozás során kiderült, mennyire hasonló nehézségekkel küzdöttünk nap mint nap, világossá vált, hogy sorsunk mennyire hasonló. De az is, hogy mi, szülők mennyi hasznos információt halmoztunk már fel korás témákban . Kitűnt, micsoda segítséget jelentett volna mindannyiunknak, ha egy tapasztaltabb anyuka már akkor megosztja velünk mindezt…
Ez a felismerés motiválta abban, hogy önsegítő, civil egyesületet hozzon létre, ami az érintett családok mellett e terület egészségügyi, szociális és oktatási szakembereit is felöleli. Egy éve alakult meg a Korán érkeztem egyesület, ami máris sokat tett az ügyért. Megalapították például a Koramama klubot.
|
– Hetente visszajárunk a kórházba, megszólítjuk az érintett anyukákat, s próbálunk segíteni, akár a szülés utáni szociális ügyintézésben, akár az érzelmi válság kezelésében. A koraszülés ugyanis olyan sokként éri az embert, amit csak az ért meg igazán, aki maga is átesett rajta. Ha velünk, sorstársaikkal tudnak beszélgetni, ha tőlünk hallják, hogy mi mindent tehetnek a babájuk fejlődése érdekében, gyorsabban erőre kapnak.
A klub programokat kínál, vendégeket hív, masszázst, kézműves foglalkozást szervez, s már a veszélyeztetett kismamákra is kiterjed a figyelmük. A gyászmunkát sem söprik a szőnyeg alá, ha valaki elveszíti a babáját, számíthat a lelki támogatásukra.
Május végén a megyei kórházzal közösen korababa-találkozót szerveznek a gébárti kempingben, az országban ez lesz a harmadik ilyen rendezvény. Most pedig e kétnapos programmal léptek a nyilvánosság elé, aminek szakmai részét a jövőben akkreditált képzéssé szeretnék továbbfejleszteni.
– A rendezvény egyedülálló a maga nemében, hiszen egy külső, civil egyesület szövetkezett velünk a közös célokért – mondja a befogadó Nyitott ház módszertani intézet megbízott vezetője, Stummer Mária gyógypedagógus. – Azt remélem, hogy ezután nyitottabban viszonyulnak a korai fejlesztéshez az emberek, bátrabban lépnek be ide, s levetkőzik az előítéleteiket.
E két nap alkalom volt arra is, hogy az érdeklődők személyes kontaktust teremtsenek mind a kórház, mind a gyógypedagógiai intézmény szakembergárdájával. A program blokkokból építkezett. Pénteken az egészségügyi részben a koraszülöttek idegrendszeri, tüdő- és szemészeti problémáit taglalták a gyermekosztály neonatológusai; a korai fejlesztés technikáit, módszereit körüljáró blokkban egyebek közt a hidroterápia, a manuális technika, a Pető-módszer került bemutatásra.
|
A szombat reggel koraszülött gyerekek műsorával indult, amitől még az edzett szakember is elérzékenyült.
– Pedig már másodszor láttam – mondja dr. Gárdos László, a megyei kórház gyermekosztályának vezetője. – Természetesen valamennyiükre emlékszem, hiszen életük első heteiben szinte többet voltak velem és kollégáimmal, mint az édesanyjukkal. Most, hogy a kivetítőn felvillantak a születésükkor készült fotók, meg a cseperedésüket érzékeltető képek, igen jó érzés volt látni a tetemes különbséget.
Gárdos doktor a koraszülöttek életesélyeiről tartott előadást, s érintette a csecsemőhalandóság alakulását is.
– Vélhetőleg ez utóbbi az egyetlen olyan egészségügyi mutató, amiben Magyarország (5,1 ezrelék) jobb az EU átlagánál – mondja. – A zalaegerszegi adatokra (2,87 ezrelék) még büszkébbek lehetünk, a világ 224 országából csak Japán és Svédország előz meg bennünket. Egy olyan országban, ahol riasztóan fogy a népesség, nem kis dolog ez.
A nap folytatásában a szülők egyebek közt megtudták, milyen ellátásokra jogosultak speciális igényű gyermekük fejlesztéséhez; s nem hiányzott a pszichológiai megközelítés sem, hiszen nem könnyű megélni, hogy az anyuka esetleg hetekig nem ölelheti magához az inkubátorban fekvő kicsit. Ám lehet pótolni az elmaradt ölelést – derült ki Gaál Tímea pszichológus szavaiból… E blokkban a szeretetnyelvvel is megismerkedtek az érdeklődő szülők, mégpedig Panyi Katalin és Vas Éva drámapedagógus jóvoltából.
– Az erőszakmentes kommunikáció, illetve az öt szeretetnyelv szülőknek való átadásán fáradozom kolléganőmmel – mondja előbbi. – Öt módot mutatunk arra, ahogyan a bennünk lévő szeretet átadható, mégpedig oly mód, hogy azt a gyerek is egyértelműen érezze. Ez nagyon fontos, mert hiába van meg bennünk a szeretet, ha azt nem olyan nyelven fejezzük ki, amit a másik megért.
|
Néhány érdeklődő szülőt is megszólítottunk.
– Lányom és fiam révén is érintettje vagyok a rendezvénynek – mondja Felsőné Szabolcs Tímea, akinek csemetéi a műsorban is felléptek. – Visszagondolva, hogy min mentünk keresztül a születésükkor, abszolút sikertörténet a miénk. Ugyanezt kívánjuk mindenkinek, s ebben szeretne segíteni a Korán érkeztem egyesület, amihez magam is csatlakoztam. Hiszen pontosan tudom, mit jelent koraszülött gyermeket nevelni.
Bíró Ildikó ikerlányai a lombikprogram keretében születtek 29. hétre: Bettina 990 grammal, Zoé Regina pedig 1200-zal.
– Negyedik próbálkozásra sikerült teherbe esnem, gondolhatni, milyen öröm volt az érkezésük – mondja a büszke anyuka. – Már nyolcévesek, s minden a legnagyobb rendben van velük. Azért is vagyunk itt, mert úgy éreztük, köszönetet kell mondanunk. Mindenkinek, aki az ide vezető úton támogatott bennünket.
Igen kis súllyal is megmenthetők
Koraszülésnek számít, ha a magzat a 37. hetet megelőzően, éretlenül hagyja el a biztonságot nyújtó anyaméhet. Zalában száz szülésből mintegy 8 zajlik le időnap előtt, s ez az adat évek óta nem csökken. Az okok sokfélék lehetnek, a genetikai hajlamtól kezdve a stresszen át a fertőzésekig. A megyei kórház koraszülött intenzív centrumában az 1500 gramm alatti babák 96,4 százalékát sikerül életben tartani. Az országos átlag 82,9 százalék.
Szerintem (Magyar Hajnalka jegyzete)
Aki szakmája vagy valamilyen érintettsége révén közel kerül a korababákhoz, szinte kivétel nélkül elkötelezettjévé válik ügyük segítésének. A kicsik elesettsége, kiszolgáltatottsága, s az ehhez párosuló szívós élni akarás erős nyomot hagy az emberekben. Ezt bizonyítja, hogy a konferenciára felkért tucatnyi előadó, ugyanennyi módszertani szakember, s a technikai háttér biztosítói valamennyien első szóra, a legnagyobb készséggel álltak az egyesület rendelkezésére. Emellett önkéntesek is közreműködtek a programon, az Apáczai-gimnázium és az egészségügyi főiskola hallgatói álltak helyt az egyesület tagjai mellett.
Kapcsolódó cikkünk:
Hány gramm az élet?
Zalaegerszeg – Megszülettünk hirtelen, egyikünk se kérte. Kérve kérünk szép jelen: meg ne büntess érte… A hároméves Panna édesanyja még ma is beleborsódzik, ahogy kiejti a száján Devecseri Gábor verssorait.
Zalai Hírlap 2009. október. 09. péntek | Szerző: Magyar Hajnalka
Az idézet a Zala Megyei Kórház koraszülött intenzív részlegén égett bele Bognárné Bengő Hajnalka agyába, ahol 550 grammos kislánynak adott életet. Panna 25 hétre született, s bőven elfért két tenyérben. Itt van még velünk a gyerekosztály játszósarkában Kaj Krisztián, aki 750 grammal érkezett, 13 napig a szeme sem nyílt ki, most viszont egy játékcsacsit nyüstöl. A 28. hétre születő Jójárt Sára egy méretes babát vesz birtokba, Fehér Luca pedig, akit Zalaszentlászlóról fuvarozott édesanyja, egyelőre békésen szundít a hordozóban.
Koraszülöttek: számukra az anyatej a remény cseppjeit jelenti
Krisztián, Luca, Panna és Sára egyaránt gyakran benéz, persze anyu kíséretében a gyerekosztályra. Nem lehet elégszer megköszönni
Fotó: Katona Tibor
Nagy csatákat vívtak – életben maradtak
Gyerekek, akik ijesztően korán hagyták oda a biztonságot nyújtó anyaméhet. Életben maradtak, szépen cseperednek. Ehhez azonban hihetetlen csatákat kellett megvívniuk az orvosoknak, az anyáknak és persze maguknak a gyerekeknek is.
– A sokk először mindenkit letaglóz. Az ember lélekben készül az anyaság csodájára, aztán a felemelő pillanatok helyett itt a jeges döbbenet, a kétségbeesés, a fájdalom.
– Úristen, mi történt? Mekkora! Hogy néz ki… Miért velem? S miért vele? Na, innen kell felállni… – avat érzelmeibe a négy anyuka, Bognárné Bengő Hajnalka, Kajné Nádasy Beáta, Kvárik Rita és Plótár Evelin. Valamennyien hasonlóan élték meg a történteket. Az is közös bennük, hogy egyetlen pillanatra sem fordult meg a fejükben, hogy feladják. Pedig ezek az anyák 3-4
vagy még több hónapot töltöttek kicsinyük mellett a kórházban, minden egyes napon a rettegés és a remény libikókájában vergődve. Az ember nem is érti, miért járnak olyan gyakran vissza…
Csodák történnek
– Nem lehet elégszer idejönni és megköszönni az orvosoknak, ápolóknak, amit értünk tettek – felelik. – Érezzük, hogy ők is kötődnek a gyerekekhez, hiszen együtt küszködtünk, aggódtunk a közösen töltött hónapok alatt. Nekik is jó érzés, ha láthatják, mindez nem volt hiába.
Ilyen volt, ilyen lett. Bal oldali képünkön a 28. hétre született Fehér Luca alig több mint 800 grammosan, valamint egyévesen jobb képünkön, kigömbölyödve.
Fotó: Katona Tibor
A kórház koraszülött intenzív centrumában szinte minden gyerek története kész csoda. Panna például másodmagával készülődött az életre, az ikerpár fiú tagja 860 grammal született. Másnap mégis őt kellett elengednie édesanyjának, s az 550 grammos, jóval esélytelenebb Panna küzdött tovább az életben maradásért.
Zalában kevés a tragédia
Szerencsére Zalában nem túl gyakoriak az ilyen tragédiák. Bizonyítja ezt a legfrissebb statisztika, ami a koraszülött intenzív centrumokban (PIC) 2006-2007-ben ápolt igen kis súlyú (1500 gramm alatti) gyerekek túlélését mutatja. A megyék közül Zala produkálta a legjobb eredményt, eszerint 2007-ben a legparányibb koraszülöttek több mint 95 százalékát sikerült életben tartani.
Vajon mi állhat a kiemelkedő zalai eredmények mögött? Minek tudható be a siker, amikor a zalaegerszegi PIC (Perinatális Intenzív Centrum) sem dúskál műszerben, létszámban?
– Az intenzív ellátást mindig az osztály leggyengébb láncszeme minősíti, hiszen ha ő hibázik, az összes többi munkája romba dől. Tehát nem a legjobb orvos határozza meg a színvonalat, hanem a leggyengébb nővér. Ebből is látható, hogy nálunk kiváló csapat dolgozik, a nővérek szintén rendszeresen képzik magukat, ez az egyik erősségünk – indokol dr. Gárdos László főorvos, a gyermekosztály vezetője.
Az osztályon 5-6 neonatológus dolgozik, ők az újszülöttek intenzív ellátására szakosodtak, tehát éjjel-nappal specialista áll a kicsik mellett.
– A másik nagy fegyvertényünk a korai anyatejes táplás, ami kifejezetten kuriózumnak számított még tíz éve, amikor elkezdtük – folytatja dr. Gárdos László. – Azóta szerte a világban ráébredtek ennek fontosságára.
A remény cseppjei
De hát hogyan tud szopni egy ilyen gyenge kis lény? Mint megtudjuk, a remény cseppjeiből először csak milliliternyit kapnak.
– Kezdetben szondával juttatjuk a szervezetükbe az anyatejet, de nagyon korán próbálkozunk a mellre tétellel is. Csoda, de nálunk már 700 grammos koraszülött is szopott. Mondjuk szerencsénk is volt, az anyuka mellbimbója befért a kicsi szájába.
A fentiek a nemrégiben megkapott Bababarát kórház cím elnyerésében sokat nyomtak a latba, továbbá az is, hogy a koraszülöttek számára szintén biztosítják a rooming in rendszert, az anyák a legkritikusabb heteket az inkubátor mellett tölthetik.
– Embert próbáló feladat ez mindenkinek – szögezi le a főorvos. – Az asszonyoknak el kell magyarázni, nem vehető biztosra, hogy életben marad a babájuk, de anyuka, törölje le a könnyeit és kezdjen el fejni, mert ha megerősödik az esély, igen nagy szükség lesz arra a néhány csepp anyatejre. Másutt előfordul, hogy három hónapos korukig is mesterséges oldatokkal, majd tápszerekkel etetik őket, nálunk pedig már a pár hetes baba, ha egy mód van rá, gyakorlatilag csak anyatejet kap.
Dr. Salamon Anette adjunktus praxisában 430 grammos volt a legkisebb koraszülött, akit sikerült életben tartani. Az érintett ma már tizenéves.
– Koraszülésnél nem csak a baba igényel kitüntetett törődést, az anyákra ugyancsak ráfér a gyámolítás… – mondja. – Ugyanakkor nem rugaszkodhatunk el a realitásoktól, hiszen rengeteg probléma adódhat, hirtelen állhat be kedvezőtlen fordulat. Az ezer gramm alatti babák igen esendőek, minden szervük fejletlen, sokszor kiszámíthatatlan, miként vészelik át, hogy kikerültek az anyaméhből. Mégis van ok a reményre, hiszen látjuk, hogy az orvostudomány eszköztárának bővülésével egyre kisebb súlyú babák számára nyílik út az egészséges élethez.
– A legtöbb anyuka szerencsére nagyon bizakodó, pozitívan áll a nem könnyű helyzethez – fűzi hozzá kolléganője, dr. Császár Andrea. – A többi baba gyarapodásán látják a kezelések eredményességét, ami reménnyel tölti el őket. Fantasztikus a kitartásuk, megesik, hogy hónapokig kézzel tartják fenn a tejelválasztást, mégsem adják fel. Tudják, ezeknek a parányi lényeknek nemcsak táplálék az anyatej, hanem orvosság is. A legtöbb koraszülés fertőzés miatt következik be, s mivel az anyuka szervezete védekezik, a baba az anyatejben készen kapja az ellenanyagokat.
Életmentő műszerek
A koraszülöttek életben tartásához komplex műszercsoport kell, hiszen a lélegeztetésről, a táplálásról egyaránt gépek gondoskodnak, s valamennyi életfontosságú paramétert percről percre figyelni kell. Öröm: a legkorszerűbb műszerek is megtalálhatók a zalai osztályon. Bánat: ezek száma még a minimumfeltételekben meghatározottat sem éri el. Evvel persze nincsenek egyedül, az országban működő 21 PIC közül, a főorvos tudomása szerint mindössze a debreceni centrum teljesíti az igen szigorú feltételeket. Ezen elgondolkodván a nyáron újrafogalmazta a minisztérium a a minimumfeltételeket, ám még ezek teljesítése is feladja a leckét.A rendelkezésre álló 14 ágyból jó pár felszereltsége naprakészen hozza a világszínvonalat, a legsúlyosabb esetekhez biztosítani tudják a legkorszerűbb ellátást. Az viszont csak a szerencsének köszönhető, hogy eddig még sosem volt egyszerre annyi válságos állapotú koraszülött az osztályon, hogy valaki a legnagyobb esélyt kínáló műszerek korlátozott száma miatt szenvedett volna hátrányt.
Hamarosan kiírnak ugyan egy központi pályázatot, amely forrást kínálna az életmentő műszerek beszerzéséhez, ám ehhez a kórháznak kell biztosítania az önrészt.
– Viszont emberemlékezet óta nem voltunk ilyen rossz anyagi helyzetben, a napi fenntartás is gondot jelent, erősen kétséges, hogy most futja új műszerek beszerzésére – mondja lehangoltan dr. Gárdos László. – Pedig ha elő tudnánk teremteni a mintegy 10 millió forintnyi önrészt, annak kilencszerese volna pluszban megszerezhető uniós forrásból…
Forrás: Zalai Hírlap