2013 jan 24

A ?függő? tartás, lúdtalp prevenciója az óvodáskorú gyermekeknél

Horváth Piroska gyógytornász – a januári Családi Szombat “Egyenes háttal” előadja – a gyermekek testtartása és lúdtalp prevenciójáról szóló tanulmányában a következőket írja:

Összefoglaló

A szerző bemutatja, hogy már óvodáskorú gyermekeknél figyelni kell a későbbiekben fájdalmassá váló mozgásszervi elváltozások megelőzésére. Sok esetben az a testtartás, amit normálisnak hiszünk, már  az óvodáskorban bekövetkezett túlterheléses  betegségről árulkodik.  Az óvodás gyermekek testtartását provokáló Matthiass teszttel történt vizsgálat során talált eredmény a  szerző szerint lesújtó, a gyenge testtartás aránya 80 %.

A gyerekek nyújtott térddel való talajérintése is többségében korlátozott, aminek oka a hátulsó combhajlító izmok zsugora, valamint az ágyéki gerincben fellépett tartós elváltozások. Ahogyan megtanulunk az iskolában írni, olvasni, ugyanígy kellene megtanulni a gerinc helyes használatát. Miért éppen ezen utóbbit hanyagoljuk el? Mert azt hisszük, hogy ez tanulás nélkül is megy.

A negatív következményekkel igen gyakran találkoznak mozgásszervi fájdalom képében a gyógytornászok. Az óvodáskorú gyermekeknél indirekt módon való megközelítéssel, szerepjátékokkal lehet és kell is befolyásolni a testtartást és a lábboltozat izmait. A láb izomzatának fejlesztésében és a testtartási rendellenességek megelőzésében rövid idő alatt hatékony eredményt lehet elérni.

Bevezetés

A mozgásszegény életmód terjedésének következtében ma már óvodáskorban is tömegesek a tartáshibák. A szakorvosok által végzett tudományos igényű szűrővizsgálatok szerint az óvodások 62%-ában található valamilyen gerinc probléma. Az elmúlt 22 évben megötszöröződött a fiatalok gerinc-betegségeinek száma. Németországban a gerincbetegségek kezelésének éves költsége megegyezik Németország éves energiafogyasztásának költségeivel. Az Európai Bizottság 1999. júniusában közétett jelentése szerint a lakosság egészségi állapota az újonnan felvett országok többségében rosszabb, mint az Európai Unió többi tagállamaiban. A születéskor vár-ható élettartam is elmarad az uniós átlagtól. A WHO felismerte, hogy a lakosság egészségének megőrzése a jól megtérülő befektetések közé tartozik. Nemzetközi felmérések kimutatják, hogy ma a gazdasági fejlődésért 64%-ban a humán erőforrás minősége felelős.

Az Egészséges Nemzetért Népegészségügyi Program (amely az egészséges életmód terjedését kívánja elősegíteni) egyik alprogramja az iskolai testnevelés és testmozgás jobbítása, másik lényeges eleme pedig a szabadidősport minél több emberre történő kiterjesztése. A Magyar Gerinc-gyógyászati Társaság 1995 őszén indította el a gerincbetegségek megelőzését célzó tartásjavító prevenciós programját. A Társaság ugyanebben az évben módosító javaslatot nyújtott be a Nemzeti Alaptantervhez, miszerint minden nap legyen testnevelés, és ennek legyen része a gerinc biomechanikailag helyes használatát célzó mozgásanyag. 1999 januárjától a testneveléssel foglalkozó pedagógusokat képző felsőoktatási intézmények testnevelési tanszékei is bekapcsolódtak a továbbképző programba.

A jó testtartás a jó egészség alapja. Gyermekkorban az ízületek és a gerinc mozgáskorlátozottságát elsősorban az izmok megrövidülése, azok feszessége okozza. A jó testtartást a helyes egyensúly jellemzi. A test állandó dinamikus egyensúlyban van, a testsúly hol a lábujjakon, hol a sarkon nyugszik.

Sok esetben az a testtartás vagy mozgásképesség, amit normálisnak hiszünk, még az iskoláskor előtt keletkezett túlterheléses betegségről árulkodik. A rossz testtartást a helytelen állás és a passzív ?függő? tartás jellemzi. (1. kép)

 

.

A felsőtest hátrafelé dől, apró egyensúlyozó mozgások, amelyek biztosítják a jó testtartást, a minimumra csökkennek, ezáltal a gerinc és az ízületek egyoldalúan terhelődnek. Az egyoldalú terhelés miatt az izmokban vérkeringési zavar keletkezik. A ?függő? tartás nem aktív izommunka eredménye, hanem úgy jön létre, hogy az illető csípőjének elülső izmain ?lóg?. Az iskoláskor előtt beidegződött ?függő? tartás annak lehet a következménye, hogy a rossz testtartással való ülés miatt már ebben a korban igen gyakori a gerinc kezdődő mozgáskorlátozottsága. A nem megfelelő székméret miatt a lábak nincsenek alátámasztva, a gerinc domborodik. (2. kép)

 

 

 

 

 

 

.

Az ágyéki gerinc alsó részén a lordosis helyett gyakran kyphosis alakul ki. Gyakran ezzel egyidejűleg megrövidülnek a lábszár hátsó és a csípő elülső izmai, amelyeknek pedig igen nagy szerepük van a medence helyzetének rögzítésében állás közben. A gyerek nem tudja nyújtott térddel a talajt érinteni, ennek oka elsősorban a hátulsó combizmok, valamint az ágyéki gerincben fellépett tartós elváltozások. (3. kép)

 

 

 

 

 

 

 

.

A medence és a sarok sincs egyvonalban, ez a ?függő? tartás egyik negatív hatása.

A passzív ?függő? tartás következményeként a hasizmok elgyengülnek, a hátizmok sem fejlődnek ki rendesen. Az eredmény túlterheléses betegség, állandó fáradtság.

A ?függő? tartás okozta tartós elváltozások:

1. a nyak laterálflexiója, flexiója, extensiója beszűkül. A merevség főleg a túlfeszített, érzékeny izmok többé-kevésbé végleges zsugorodásának a következménye.

2. az ágyéki gerinc merevsége.

Módszer és eredmények

Szombathely egyik óvodájában 180 főt vizsgált meg a gyermekorvos 2003 szeptemberétől – 2004 májusáig, ebből 24 fő kapott beutalót az ortopédiai szakrendelésre, azaz 13,3%.

Az egyik kiscsoportban heti egy alkalommal gyógytorna foglalkozásban részesülnek a gyerekek (32 fő), közülük 20 főt vizsgáltam meg első alkalommal a gyógytorna foglalkozás előttMatthiass teszttel. A Matthiass teszt egy provokáló teszt, ami alatt mindkét kart mellső középtartásban 30 másodpercig kell megtartani.(4. kép)

 

 

 

 

 

Ha a medencéjüket előretolják, és a kart 90° fölé emelik, akkor a teszt pozitív. A paravertebrális izomzatnak fokozott izomaktivitással kell dolgozni. Az eredmény: 4 főnél jó testtartást (20%), 7 főnél elsőfokú tartásgyengeséget (35%), 9 főnél másodfokú tartásgyengeséget tapasztaltam (45%).

A funkciózavarokat meg kell előzni, még mielőtt beidegződnének. A testi nevelésnek ezért már az óvodában meg kell kezdődnie. Életkori sajátosság, hogy az izomrostok relatíve hosszabbak, ezzel szemben az inak rövidebbek, mint a felnőtteké. A gyermekeknél a hajlító izomcsoportok általában fejlettebbek, mint a feszítők. Ebben az életkorban rendkívül nagy a mozgásigény. Ha a gyermek nem kap a mozgáshoz elegendő teret, időt, akkor tartási rendellenesség, hanyagtartás,? függő? tartás alakul ki (egy hétköznapi példa: az óvodába is autóval viszik a gyermeket). A mikor a gyerekek elérik az iskoláskort, már nem beszélhetünk megelőzésről, hanem inkább a helyes testi funkciók helyreállításáról.

A preventív torna jórészt azoknak az izmoknak a mozgatásából áll, amelyekről hétköznapjaink során könnyen megfeledkezünk. A rossz izomérzés az izomfunkció zavaraihoz vezet.

A preventív tornának a következőkre kell irányulnia:

1. A veleszületett alapfunkciók begyakorlása. A helyes ülés, állás, járás, emelés megtanulása. Az izomérzés javítása. Téves az a felfogás, hogy ezek maguktól kialakulnak!

2. Az izomfeszülés legyőzése. Iskolás-korban már tudatosítani kell az izomérzést.

3. Az ízületek és a gerinc mozgásképességét javító preventív torna. Az izmok nyújtása.

Az óvodáskorú gyermek tevékenységének fő jellemzője a játék. Érzelmei alakítják a gondolkodását, ezért fontos, hogy a mozgás örömszerző legyen. 2-4 éves korban a konstrukciós és fantázia játékok kerülnek előtérbe. 4-6 éves korban szívesen játszanak szerepjátékot, amit hanggal kísérnek, szívesen utánozzák az állatok hangját.

A preventív tornánál az indirekt megközelítést kell előtérbe helyezni óvodáskorú gyermekeknél. Például jegesmedvejárásnál, amikor az azonos oldali kar-láb mozgást fél percig kell megtartani, akkor a combhajlító izmokat, a trapézizmot és a háti izomcsoportot nyújtjuk (5. kép)

.

.

.

.

.

.

A cica összegömbölyíti a hátát, és ez gerincmobilizálást takar. Amikor nyújtózik a cica, ez a mozgás elongációval jár együtt. A cicajárás indirekt módon gerinc laterálflexiót von maga után. A megszemélyesítés, akusztikus, verbális ingerek a hatékonyságot növelik.

A tűz, víz, repülő játék is hátizom erősítést, nyújtást szolgálnak.

Térden járás végrehajtása közben az ágyéki gerinc kénytelen homorú hajlatot létrehozni, egyébként a gyermek elesik. Térden járás közben az ágyéki gerinc izmai is aktivizálódnak, és javul az izomérzés. Ez az egyszerűnek tűnő gyakorlat iskoláskorban sokszor problémát okoz. (6. kép)

.

.

.

.

.

.

.

Az izomrendszer gyengeségének másik részjelensége a lábboltozat süllyedése. A lábboltozat a 2. év folyamán alakul ki, a felállás és a járás során a lábra ható izmok munkája eredményeként. Ezért a csecsemő lába lúdtalpasnak tűnik, mert valóban nincsenek meg a boltozatai. A lúdtalpas kisgyermek fájdalmakról nem szokott panaszkodni, inkább elfárad. Gyógytorna foglakozásokon a gyerekek elfáradnak, és ilyenkor le szoktak ülni. Későbbiekben a fokozott láb-izommunka támogatja a gyenge szalagapparátust, ami átmehet fixált, majd szalagos, végül csontos merevség stádiumába. A  gyermekek a belboka megsüllyedését a térd beforgatásával és megroggyanásával kompenzálják. Emiatt a csípőiket be kell hajlítaniuk, melynek következtében a feneküket kitolják és ezért az ágyéki gerinc hajlítását fokozzák.

A lábizmok erősítésére alkalmas egyik eszköz a babzsák, amit a gyerekek igen szeretnek lábujjukkal felemelgetni. A lábháti izmokat igen hatásosan nyújtja a lábujjakra való állási gyakorlat . (7. kép)

 

 

.

.

.

.

.

.

Ha a nyújtás problémát okoz, akkor a gyakorlatokat lehet ülve kezdeni.

A mozgásprogramnak van még egy fontos hatása: minél jobban előkészítettek a sze

nzomotorikus fukciók (0-6,7,8 éves korig) annál jobban fejlődnek az intellektuális funkciók ( Ayres 1992,Zimmer 1993).

Az izomzat fejlesztésével a testtartási rendellenességek prevenciójában, javításában óvodáskorban már néhány hónap alatt hatékony eredményt lehet elérni, a lábizmok erősítésével a fájdalmakat meg lehet előzni.A hanyagtartású gyermek gerince még nem beteg, az izomzat korai, célzott megerősítésével, a helyes testtartás kialakításával a gerincbetegségek, a ?függő? tartás megelőzhető. (5. kép) Esetenként elég gyorsan javítható az eltérés, például az egyik 5 éves gyermek, akinél a gyermekorvos hanyagtartást észlelt, másfél hónapon keresztüli heti egy alkalommal való tornafoglalkozás (és otthoni gyakorlás) után az ellenőrző vizsgálat során eltérés nélkülinek bizonyult.

Feltétlenül támogatni kell azt az elképzelést, hogy országunk minél több óvodájában gyógy-tornász tartson prevenciós foglalkozásokat, vagy az elváltozások jellegének megfelelően szükség szerint kuratív gyógytorna órákat.

Irodalomjegyzék

1. Seyffarth, Henrik (1977): Gyermekedről van szó. Gondolat Kiadó, Budapest

2. Szatmáriné Ifi Terézia (1996): Gyermekkori testtartási rendellenességek, gerinc deformitások megelőzését célzó program tapasztalatai Zala megyében. Egészségnevelés, 37, 36-38.

3. Vízkeleti Tibor (1999): Az ortopédia tankönyve. Semmelweis Kiadó, Budapest. pp. 245-246.

 

Horváth Piroskagyógytornász

forrás: Horváth Piroska

Magazin

Testvérkapcsolat

Tudnivalók a hordozóeszközökről

Áldott Ünnepeket

Születés Hete 2016 – Zalaegerszeg

KOREXPO

Koraszülöttek Világnapja

Koraszülöttek Világnapjáról – Budapest

Apró zoknik, nagy álmok!

Koraszülöttek Világnapja

Koraszülött Világnapra készülve

Jótékonysági napon

KoroKan kismama masszázs tréning pároknak

Születés hete – PROGRAMOK

Pro Voluntarius díj

Laráról és Miráról kérdeztünk

Fotópályázat – díjazottak

Családi nap

?Koraszülött vagyok. Ők a családom!” – fotópályázat

A kisbaba valódi szükségletei

Mi is ott voltunk…

Magasabb összegű családi pótlék

Babahordozás és kötődő nevelés

Bemutatkozhattunk!

“Mozgásfejlődés”-hez!

A ?függő? tartás, lúdtalp prevenciója az óvodáskorú gyermekeknél

Mese a mindenség kulcsa!

Koraszülöttek Világnapja

SUMMERHILL

Keveset bukfenceznek, agyilag túlpörögnek a mai gyerekek

Miért van szükség pszichológusra?

Segítség a koraszülött gyermekeknek

Mitől függ gyermeke iskolai teljesítménye?

Alízanyu lettem…

Ugye kinövi? ? Remény és realitás

Tradicionális technika a gyermek szellemi-testi-lelki jólétéért?

Diagnózisok közt

Disz..disz…mi? Mit tehet a szülő?

Sérült gyerek a családban: a gyász és a túlélés stációi

Mit tehet ma az orvostudomány egy koraszülöttért?

Kelj fel és járj!

Koraszülés és a koraszülöttek ellátása Magyarországon

A koraszülés veszélye időben felismerhető “lehetne”!

Végre megfejthetjük a koraszülés rejtélyét

Egészségügyi séták Kanadában

© Copyright 2017 koranerkeztem.hu
All rights reserved.
Minden jog fenntartva.
info.koranerkeztem@gmail.com
+36/30/7218-731
Számlaszámunk: K&H Bank Zrt.
10404900-50526572-67881002
Nemzeközi számlaszám (IBAN):
HU12 1040 4900 5052 6572 6788 1002
Adószámunk: 18039410-1-20
Nyilvántartási szám: 2425
Munkatársaink:
Bognárné Bengő Hajnalka
Komáromy Julianna
Kelemen Róbertné
Az oldalt készítette és üzemelteti:
ASSEMBLY

Adminisztráció