Hétköznapi életünk során sohasem gondoljuk végig, hogy alaptevékenységeink: a járás, a beszéd, a számolás vagy az olvasás rendkívül bonyolult és összehangolt agyi, idegrendszeri tevékenységek.Hogy ezeket a legalapvetőbb cselekvéseinket sikeresen elvégezhessük, már csecsemőkortól fogva teljesen ép érzékelési, látási, tapintási, hallási feldolgozó rendszerekkel kell, rendelkezzünk.

Ha ezekben a folyamatokban a legcsekélyebb zavar is mutatkozik, már pici kortól fogva tanulási problémák jelentkeznek. Ezek közül a leggyakoribb- és mára talán a legismertebb- a diszlexia. A diszlexia fogalmát többféleképpen értelmezik. Sokan kizárólag az olvasás problémáját, zavarait tekintik annak. Mások az összes anyanyelvi készséghiányt a diszlexia kategóriájába sorolják: a folyékony, pontos és értő olvasás, írás és helyesírási készség elsajátításában jelentkező problémákat.

Lényegében diszlexiának nevezzük az olvasás és írás nehézségét. A diszlexia a tanulási zavarok fogalomkörébe tartozó intelligenciaszinttől független olvasási és helyesírási gyengeséget jelent. Diszlexiás az a gyermek, aki jó értelmi képességgel rendelkezik, azonban az általános iskolában átlagos idő alatt és az ott szokásos gyakorlás mellett nem tanul meg olvasni.

A speciális nevelést igénylő gyerekek születése legtöbbször derült égből villámcsapásként éri a szülőket.

Pszichológus és egy édesanya mesélnek róla, mi lendítheti át a kezdeti kétségbeesés okozta családi válságon, a gyermek iránti haragon az ilyen helyzetbe került szülőket.

“Én akkor ott a fák és a bokrok közt elsirattam mindent. Ez egy nagyon mély fájdalom volt, igazi, feneketlen gyász. Amikor gyereket várunk, akkor senki nem sérült gyereket vár. Senki nem készül rá, aztán egyszer csak kiderült, hogy a körön belül van”- meséli Singer Magdolna és Szabolcs Judit Sorsfordító gyerekek című könyvében az egyik anyuka arról a pillanatról, amikor megtudta, hogy gyermeke nem egészséges. A terhesség alatt általában nem derül ki a probléma vagy annak súlyos következményei, Süle Judit pszichológus szerint pedig óriási hiba, hogy nincs hangsúlyozva, mekkora befolyással van a szülők és a gyermek későbbi kapcsolatára, hogy kitől és hogyan tudják meg a rossz hírt.

Bár a hazai csecsemőhalandóság már közelít az uniós szinthez, az országban óriásiak a területi különbségek. A legrosszabbak a statisztikák a Jászságban, Szabolcs-Szatmárban, Borsodban és Vas megyében.

A szakértő szerint a további javulás már nem az orvosokon múlik.

Öt ezrelék alá esett a csecsemőhalandóság Magyarországon a KSH legfrissebb adatai szerint. Az ezre dfordulón a csecsemőhalandósági arány még 9,1 ezrelék volt, 2010-re 5,3-ra, 2011-re pedig 4,9-re csökkent. Ez azt jelenti, hogy ezer babából öt nem éri meg az egyéves kort.

Mi történik egy csecsemővel, ha a születési súlya még az egy kilogrammot sem éri el? Az agya olyan sima, mint egy tojás,az agybarázdái még nem alakultak ki Bár az idegrendszere is fejletlen, fájdalmat érez, érző lény már ő is.

“Ha egy kismama esetében koraszülés fenyeget, a szülész kollégáknak két fontos feladatuk van: az egyik, hogy gondoskodjanak róla, hogy az édesanya minél előbb megkapja a baba tüdejének érlelődését elősegítő gyógyszert. Ahhoz, hogy a szer hasson, az anya szervezetéből átkerüljön a magzatéba, a szülészeknek meg kell kísérelniük 24-48 órával visszatartani a szülést. Ha ez sikerül, a kissúlyú koraszülött életesélyei már jelentősen javulnak, a baba funkció szerint érettebben jön a világra” – mondja dr. Szabó Miklós, az I. számú Gyermekgyógyászati Klinika  koraszülött osztály főorvosa.

Tovább...

Íme a dal – klikk ide:  Kelj fel és járj!

Összefogott a művészvilág és ezt a gyönyörű dalt a koraszülött és/vagy oxigénhiánnyal született babák megmentőjének, Dévény Annának ajánlják. Íme a dal – klikk ide:  Kelj fel és járj!

.

A koraszülések aránya itthon évek óta stabilan 8-10 százalék körül mozog, ez azonban körülbelül a kétszerese azoknak az értékeknek, amelyeket a nyugat-európai országokban regisztrálnak. Mi az elmaradás oka és mit lehetne tenni, hogy javuljon ez az arány? Mik a koraszülés kockázati tényezői és megelőzhető-e a koraszülés? Milyen vizsgálatokat kell elvégezni egy koraszülött babánál? Prof. dr. Pajor Attilával, a Semmelweis Egyetem II. Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikájának igazgatójával és dr. Nobilis Andrással, a klinika Perinatológiai centrumának vezetőjével beszélgettünk.

Mostantól itt! Minden  témában a koraszülöttségről, az Egyesület munkájáról! www.koranerkeztem.hu

A személyesebb és szubjektívebb kórházi tapasztalataim aköré az élmény köré épülnek, hogy mindig tudtam, mi történik velem és a gyerekkel, és miért.

Bármire rákérdezhettem, és minden kérdésre valami ésszel felfogható értelmes magyarázat volt a válasz. Még ha nem is értettem egyet az elhangzottakkal – volt ilyen -, legalább az agyamba került egy adag végiggondolható információ, feltehettem egy csomó további kérdést, és vagy meggyőződhettem arról, hogy mégiscsak igazuk van, vagy egyedül eldönthettem, hogy mi az, amit tényleg nem szeretnék, és mi az, amiben a kétségeim ellenére hagyom, hogy tegyék amit ők jónak látnak. Az érveik között sose szerepelt, hogy “mert ez a szabály”, de ennek sok oka van.

Tovább...